Kiteszik-e a Nemzeti hitvallást a Vas megyei városok hivatalaiba? – Utánajártunk

Az Alaptörvény elfogadásának tizedik évfordulójához kapcsolódva és a Nemzeti hitvallás jelentőségére figyelemmel fogadta el a kormány azt a határozatot, amely alapján a középületekben elhelyezhető a Nemzeti hitvallás dokumentuma. Hol találkozhatunk a

dokumentummal, hova kerül ki a bekeretezett „papírlap”? – ennek jártunk utána.

A Vas Megyei Kormányhivatal megtette a szükséges szervezési intézkedéseket: a Nemzeti hitvallást a hivatal összes érintett hivatali helyszínén kifüggesztik – tájékoztatta szerkesztőségünket Németh László.

– A Nemzeti hitvallás a magyar történelemnek olyan sorskérdéseire reagál, amelyek Kőszegen, ebben a történelmi városban különösen tetten érhetők voltak. Mindaz, amit a szabadságról, identitásról, a 20. századról mond, az a kőszegiek számára tapintható valóság volt, és az öröksége most is érezhető. Kézenfekvő, hogy augusztus 20-áig kifüggesztjük – mondta el Básthy Béla polgármester.

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere szerint az Alaptörvény minden mondata fontos, így a bevezető részét képező Nemzeti hitvallás szövege is. Ezért, mint mondja, annak, hogy a városháza dísztermében az Alaptörvény mellé ezt is kihelyezzék, semmi akadálya nincsen. A közeljövőben megteszik ennek érdekében a szükséges lépéseket.

Szombathelyen Kéner Balázs, a városháza kommunikációs vezetője küldte el a városvezetés válaszát. Eszerint nem teszik ki a Nemzeti hitvallást.

Csepregen kikerül a dokumentum. – A Nemzeti hitvallás az Alaptörvény része, ha ezzel is hozzájárulhatunk a nemzeti identitástudat erősítéséhez, akkor eleget teszünk a kormány kérésének, és kitesszük a polgármesteri hivatalban – válaszolta megkeresésünkre Horváth Zoltán polgármester.

Őriszentpéteren Őr Zoltán polgármester úgy válaszolt, még nem foglalkoztak a témával. Körmenden az önkormányzati hivatalban nem volt kérdés, hogy kifüggesztik a Nemzeti hitvallás szövegét. A színes, 500 × 700 mm-es álló formátumú, téglalapba foglalt dokumentumot már készítik a nyomdában.

Répcelakon a Nemzeti hitvallást nem, a Himnuszt és a Szózatot jövő héten teszik ki a polgármesteri hivatalban – tudtuk meg Szabó József polgármestertől, aki hozzátette, az említett két művet tekintik a magyarok hitvallásának.

Fehér László, Celldömölk polgármestere elmondta: úgy tájékozódott, hogy a világhálóról kell letölteni és kinyomtatni, ezt augusztus 20-áig meg is fogják tenni, és kiteszik a Nemzeti hitvallást egy alkalmas helyre. Kiss András, Jánosháza és dr. Németh Sándor, Bük polgármestere is úgy nyilatkozott: azt minden intézményben kifüggesztik.

– Már történtek intézkedések a dokumentum kitétele ügyében – ezt már Tóth Balázstól, Vasvár polgármesterétől tudtuk meg. – Célunk, hogy méltó helyre függesszük ki a Nemzeti hitvallás szövegét a városházán. Magyarországnak mindössze tíz éve van olyan alkotmánya, amelyet a nemzeti és az európai értékek iránt elkötelezve, saját maga alkotott. Megjelennek benne a nemzetstratégiai célok, és azokat a jogállamisági garanciákat is meghatározza, amelyek alapvetőek az ország gazdasági és szellemi megújuláshoz.

Vépről azt a tájékoztatást kaptuk Kovács Péter polgármestertől, hogy nem tervezik kifüggeszteni a Nemzeti hitvallást. Azt a sárvári hivatalban a következő napokban függesztik ki.

– Olyan, mint egy nemzeti ima, tartalmazza azokat a fun­damentumokat, amelyekre egykor és ma is sikeresen építhetjük országunkat és településeinket – fogalmazott Kondora István polgármester. Hozzátéve, az Alaptörvény bevezető szövege a városháza folyosóján most is megtalálható, hogy a hivatal munkatársai és az ügyfelek is iránymutatást kapjanak belőle. Sárvár ennek az Alaptörvénynek a szellemében fejlődik, jelezve, hogy az abban megfogalmazottak működőképesek, megfogadásra ajánlhatók minden magyarnak.

Kell hogy legyen nemzeti minimum – Jegyzet Tömböly Ágnes tollából

Az ember azzal a tudattal és hittel neveli gyermekét, vitatkozik más politikai nézeteket valló társaival, hogy létezik egy nemzeti minimum. Egy közös nevező, amiben nincs vita közöttünk. Ami független a politikai szélirányoktól, a választási vagy éppen előválasztási kampányoktól. Egy sziklaszilárd alap, amelyre közösen építkezhetünk: családot, közösséget, falut, várost, megyét, országot.

Mi, itt élők Vas megyét és ezzel együtt Magyarországot. Ahol „büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer éve szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette”. Ahol „büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira”. Ahol „elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét”. Ahol „vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk”.

Ahol „tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját”. Ahol „nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt”. Ahol „tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését”. Ahol „egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalomból sarjadt ki”. S „hisszük, hogy gyermekeink, unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot”.

A fenti idézetek egytől egyig az Alaptörvény Nemzeti hitvallásából valók. Ez az a dokumentum, amelyet – egy múlt héten kihirdetett kormányhatározat szerint – a települések polgármesterei a középületekben kifüggeszthetnek. Persze lehet mutogatni, fanyalogni és farkast kiáltani (ez politikai üzenet!). A valóság ezzel szemben az, hogy itt bizony cselekedni kell, és nem szónokolni. A fenti mondatok kifüggesztésével az érintettek vállalják, hogy azokkal mindennap szembenéznek, s vállalják nemcsak az előző század, hanem több mint ezeréves történelmünk nehéz, mégis felemelő súlyát.

Közeleg államalapításunk ünnepe, s lesznek, akik ezt a „papírlapot” bekereteztetik, s kifüggesztik, míg mások nem. Augusztus 20-áig a döntéshozók átgondolhatják, elbírják-e a Nemzeti hitvallás tartalmával járó „terhet”, és képesek-e szembenézni annak minden pontjával. Nemcsak azokon az ünnep- és gyásznapokon, amikor beszédet mondanak, hanem mindennap. Mert ez erről (is) szól. Jogos elvárásunk, hogy legyen nemzeti minimum.