Sokakat érintenek a gyermekvédelmi népszavazás kérdései – Boros Bánk Leventével beszélgettünk

Ahogy arról korábban beszámoltunk, miután a Nemzeti Választási Bizottság elfogadta, a választópolgárok öt kérdésben nyilváníthatnak véleményt a gyermekvédelmi népszavazás során. Így a többi között arról: „támogatja-e, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?” Átgondolt politikai

akcióról van szó vagy valós problémákat feszeget a kérdésekkel a kormány? – kérdeztük Boros Bánk Leventét, a Médianéző Központ igazgatóját, politikai elemzőt, aki többször nyilatkozott lapunknak országos kitekintésű ügyekben.

– Is-is. Hiba lenne úgy tenni, mintha nem politikusok irányítanák az országot és lennének kormányon – válaszolta az elemző, aki beszélt arról is, hogy a kérdések széles társadalmi réteget érintenek, miután a legtöbb ember valamilyen módon kapcsolódik a gyermekekhez.

– Ha csak a pártpolitika szempontjából nézzük ezt a kérdést, akkor azt mondhatjuk, hogy meg akarják nyerni a választásokat 2022 tavaszán, ez nem titkolt cél. A másik eleme a történetnek, hogy ez a kormányzás szempontjából egy világos üzenet. A gyermekvédelmi törvény is tematizálós céllal jött létre, ezzel és a népszavazási kezdeményezéssel a kormánypártok és a kormány vezetője kitették azt a témát az asztalra, ami úgy tűnik, meghatározza majd a következő hónapok politikai nyilvánosságát – fogalmazott az elemző.

Majd így folytatta: – Azért tehetik meg mindezt, mert az ország rendben van és jól működik. A Gyurcsány-korszakot sikerült lezárni azzal, hogy a csőd széléről visszarángatták az országot, és egy folyamatosan emelkedő pályára állították. A gazdaság rendben van, sőt erősödik. A migrációs és a koronavírus-járvány alatti válságkezelés jól sikerült, stabil lábakon áll az ország, éppen ezért nem ezekről kell vitatkozni. Egy olyan, egyébként valós problémát, az LMBTQ-problémát vetett fel így a kormány, ami egyrészt ideológiai szempontból is kihívás, másrészt a gyermekek egészséges fejlődéséről indulhatott el egy valós párbeszéd.

Boros Bánk Levente szerint a felvetés világképkérdés, vagyis arról szól: megengedhető-e az, hogy a családok kihagyása nélkül a még nem nagykorú, vagyis 18 év alatti gyermekeket szembesítsék olyan tartalmakkal – nem csak LMBTQ-, hanem például pornográf tartalmakkal is –, amiket adott lobbicsoport szeretne eljuttatni a fejlődésük korai szakaszában lévő fiataloknak.

Boros Bánk Levente hangsúlyozta: a kormányzat álláspontja az, hogy a családok bevonása nélkül ne lehessen szembesíteni a fiatalokat ilyen tartalmakkal. Mások pedig azt mondják, hogy ez egy szabadságjog. Egyrészt az ő szabadságuk, hogy ezt terjeszthetik, másrészt a fiatalok szabadsága is, hogy eldönthessék, befogadják-e ezeket a tartalmakat, illetve hogy dönthessenek akár nemátalakító műtétekről. Ez – mondhatjuk úgy – társadalomfilozófiai kérdés is – mutatott rá Boros Bánk Levente.

A politikai elemző hozzátette: ha a népszavazáson egységesen, tehát többségben, azonos irányban döntenek az emberek, az egy hivatkozási alap lesz, egy legitimáció a további politikai döntések irányában. A közvélemény-kutatási adatok pedig azt mutatják, hogy ezekben a kérdésekben az emberek nagy többsége a kormányzat álláspontját támogatja. Tehát jó politikai esélyekkel futhat neki ennek a népszavazásnak annak előterjesztője, jelen esetben a kormányzat – hangsúlyozta.