Megnyílt a Hankiss-archívum a KRAFT-konferencián – fotók

A Kreatív város, fenntartható vidék – KRAFT-program elindításában nagy szerepe volt Hankiss Elemér szociológus, irodalomtörténész, értékkutatónak. A mélyen humanista európai gondolkodónak köszönhető nagy részben az is, hogy több mint negyedszázada elkezdődött Kőszegen a nyári egyetemek sora. Az FTI-iASK kiemelt feladatának tekinti Hankiss szellemi hagyatékának feldolgozását és bemutatását. Tegnap este a konferencia részeként nyílt meg a róla elnevezett központ és kutatóarchívum a Festeticspalotában. Bemutatkozott a Pannon Irodalom és Művészetek Háza is: az új, interaktív műhely teret ad a kísérletezésnek, párbeszédben alkotókkal és közönséggel.

Az FTI-iASK fórumán, a KRAFT-konferencián kutatók, városvezetők, politikusok, tervezők, gyakorlati szakemberek és kulturális örökségünk kreatív képviselői vitatják meg három napon át jövővel kapcsolatos elképzeléseiket, a hálózatos összekapcsolódás lehetőségeit.

Hétfőn délelőtt Miszlivetz Ferenc, az FTI-iASK főigazgatója köszöntötte a Jurisics-vár Lovagtermében megjelenteket. Emlékeztetett: 2010-ben dolgozták ki a KRAFT-koncepciót. Sok előrelépés történt egy évtized alatt. Létrejött a Magyarországi Pannon Városok Szövetsége, és bővül a kör, a hálózatosodás: most nyolc ország küldöttei vannak jelen a konferencián. Majd a közös és kölcsönös felelősségvállalás szükségességét emelte ki. – Használjuk ki a konferencia és más fórumok adta lehetőségeket arra, hogy elmélyítsük az együtt gondolkodást és a kölcsönös felelősség konzekvenciáit – javasolta.

Básthy Béla, Kőszeg polgármestere azt emelte ki: öröm, hogy a fórumnak mindig van kőszegi vonatkozása, továbbá hogy ismét megvalósulhat a Pannon Városok Szövetsége találkozója.

Ágh Péter, Észak-Vas megye országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: már láthatók az évekkel ezelőtt kezdett közös munka állomásai: Kőszeg épülő, fejlődő város. Mára jóval tágabb a horizont – mondta –, érdemes volt tenni a régióért.

Az előadásokat hallgatva a közönség globális képet kaphatott természeti, társadalmi állapotainkról a világjárványok és az éghajlatváltozás idején.

Kerekes Sándor közgazdászprofesszor, az FTI-iASK kutatója például a schumpeteri „teremtő rombolás” koncepcióját hívta segítségül: e szerint romboló vagy kreatív innovációra van szükség, vagyis el kell pusztítani valami régit, ami útjában áll a fejlődésnek ahhoz, hogy teret lehessen nyitni a fejlődésnek.

Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora a fenntarthatóság korlátairól beszélt. Arról például, hogy nem az energia, hanem az anyag szempontjából kellene megközelítenünk a fenntarthatóságot. (Mint mondta, általános tévképzet, hogy a 20. század a fosszilis energiahordozók évszázada volt.) Valamint, hogy homo shopiensből a homo sapiens állapotába kellene visszatérnünk. Délután az FTI-iASK vezetésével nyolc ország partnerségével megvalósuló Local Flavours helyi kulturális örökségre épülő projekt került a középpontba.

A nyitónapon mások mellett ott volt Bebes István, Körmend és Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere is. Ma a folytatásban újabb témát tárgyalnak a résztvevők: a fenntarthatóság újraértelmezését az éghajlatváltozás és a pandémia idején. Szó lesz az átstrukturálódó gazdaságról, a rehabilitálódó agráriumról, a fenntarthatóságról és lehetséges kockázatairól, a fenntartható egészségügyről is. Délután pedig a Szigetköz-Csallóköz projektről, amely vízióból vált fejlesztési stratégiává.

Ma este Szigetközi pillanatok címmel kiállítás nyílik Alexay Zoltán fotóművész alkotásaiból, a tárlatot Rechnitzer János nyitja meg. Az idei fórum hívószavai: változás, innováció, kreatív ipar, fenntarthatóság, kulturális örökség.

Kiemelt képünkön: A mikrofonnál Ágh Péter, mellette Miszlivetz Ferenc