Frissen Vasból

2021.09.18. 07:08

Napra pontosan 30 évvel ezelőtt koncertezett a világhírű Deep Purple Szombathelyen – fotók

A zene ünnepe, vagy egy megkésett rockbuli? Mutatjuk, hogyan emlékszik vissza olvasónk arra a bizonyos 1991-es estére, de a Vas Népe is tudósított a 30 évvel ezelőtti nagy eseményről.

vaol.hu

Kaptunk egy olvasói levelet, amelyben Paksa Tibor arra emlékeztette lapunkat, hogy 1991. szeptember 18-án, vagyis napra pontosan 30 éve lépett fel Szombathelyen a világhírű Deep Purple. Akik esetleg nem ismernék őket, a rockegyüttes különösen hetvenes években elképesztő népszerűségnek örvendett, százezres tömegek előtt zenéltek. Mire a vasi megyeszékhelyre elértek, addigra már egy újjáalakult, másik formációban játszottak, de a Deep Purple, mint húzónév még mindig óriási durranásnak ígérkezett. Olvasónk egyik legnagyobb élményének titulálta azt a 30 évvel ezelőtti estét, egy levelet is eljuttatott szerkesztőségünkhöz:

Fotó: Paksa Tibor

1991. szeptember 18-án feleségemmel, barátainkkal történelmi eseményen vettünk részt Szombathelyen. Ebben a gyönyörű városban koncertezett a világhírű együttes a Deep Purple. Minden idők legnagyobb hatású hard rock zenekara: Ritchie Blackmore, Ian Gillan, Jon Lord, Roger Glover, Ian Paice átírta a rock történelemkönyvét.

Koncertjeik az egész világon zajos sikert arattak. Szombathelyen is jó volt látni fiatalságom zenei példaképeit, kedvenceit. Megható volt hallani a mára már klasszikussá vált örökzöld számokat.

Tökéletes hangzás, fénytechnika és a banda mindent elsöprő lendülete átszellemülté tette e sorok íróját, a sokezres rajongótáborral együtt. Írjuk le bátran ünnep volt Szombathelyen. A zene ünnepe.

Életre szóló este volt. Szentimentalistán fogalmazva, azon az estén bíborba borult a Vas megyei megyeszékhely. Zalai zenerajongóként öröm volt az is, hogy a rockzene mesterei előtt, az ország (nekünk) legjobb együttese, a Lord volt az előzenekar. Vannak napok, melyeket soha nem felejtünk. Az a szeptemberi éjszaka is azok közé tartozik.

U.i.: Benkő Sándornak a Vas Népe kiváló fotósának utólag (is) köszönöm a Deep Purple koncertről készült fényképeket.

A Vas Népe archívumából megkerestük a 30 évvel ezelőtti lapszámot, amelyből kiderült, hogyan tudósított lapunk a népszerű együttes koncertjéről. Fotókat is találtunk a nagy zenei eseményről, amiket Benkő Sándor készített.

Nem volt különösebb felhajtás, dugók sem keletkeztek, a lovasrendőrök is inkább csak bemutatkoztak. A Deep Purple szerdai koncertjére a vártnál jóval kevesebben, mintegy ötezren váltottak jegyet. Ők viszont jól érezhették magukat, mivel a legtöbb nagy, már-már rocklegendává nemesedett dal elhangzott. Bíborék koncertjét a szombathelyi Lord vezette be, s bár ők már játszottak hasonló méretű színpadon, ez azért mégis csak házai pálya és élmény volt. Fél kilenc tájt dördültek meg a hangfalak, az úri közönség felgyorsította a hamburger majszolását. Dipiék vadonatúj számokat vezettek elő, de erre nem nagyon akadt vevő. Profikra jellemző módon ekkor váltottak, megszínezték egy kicsit. El is kelt, mert sem a fénytechnika, sem a lézer nem adta azt, amit joggal várt a közönség. Lehet, egy kicsit igényesebbek lettünk. Lehet, túl sok monstre koncertet láttunk Budapesten és Bécsben. De az is biztos, hogy a Deep Purple sokkal jobb színpadképpel, showelemekkel szokott koncertezni.

Persze ez nem azt jelenti, hogy a koncert egésze csalódást okozott. Nem, mert sok harmincas-negyvenes önfelesten táncolt az alkalmi tócsákban, de ropta fia és lánya is. Azért kiderült egy és más. Például az, hogy igen nagy nyelvi hiányosságaink vannak. Így aztán az énekes hiába próbálta dalra bírni a tömeget. Nem nagyon ment. Egyszerűen nem tudunk angolul, leszámítva azon öreg rockereket, akik betéve fújják a csapat dalszövegeit.

A koncert végig kiegyensúlyozott volt, nem tapasztaltunk sem mélypontot, sem csúcsot. Talán egyszer mozdult el igazán kedvünkre a dalözön; akkor amikor a fantasztikus billentyűs, John Lord megvillant. Amit ez a zenész ötvenévesen produkál, az lenyűgöző. Nem hihető, hogy a műfajban megverhető. Futotta erejéből komolyzenei rögtönzésre csakúgy, mint keringő-játékra, jazz-rockra, mi több: tiszta jazzra is.

Végsősoron jóval többet érdemelt volna ez a koncert. Több és jobb reklámot, szponzort és nézőt. Sajnos, a szervezők – nem a helyiek -azt hitték, a név maga behoz húszezer embert. Nos, még a jó bornak is kell cégér. Megillette volna a valóban jó Dipit is. Még valamit: ha ezt a koncertet a hetvenes évek közepén rendezik, akkor többszázezres tömeggel számolhattak volna a rendezők. Ám a Dipi-vonat késett húsz esztendőt és ez elég volt rajongói kimerüléséhez. Azon rajongókról van szó, akik mostanra aranyláncos vállalkozók, hajszolt politikusok, profi bűnözők, visszahúzódott értelmiségiek, talajt vesztett öregedők. Ők hiányoztak most, utódaik már nem töltötték meg a teret. Az utódok más bálványokat imádnak, és ez talán így is van rendjén.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában