Frissen Vasból

2021.11.29. 16:20

Magyar cédrus Marokkóba – Nemzetközi programban vett részt a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet

A Sárváron működő Erdészeti Tudományos Intézet közreműködésével telepítettek magyar tölgy-, atlaszcédrus- és fehér akác csemetéket Marokkóban.

Horváth László

A hónap végén Budapesten tartják meg a Fenntarthatósági Világtalálkozót. A rendezvényt népszerűsítő egyik program keretében az erdészeti szakemberek Marokkóban jártak a közelmúltban. Az afrikai országba magyar tölgy-, atlaszcédrus- és fehér akác csemetéket is elvittek.

– A fatelepítés ötlete Tromler Miklós, marokkói magyar nagykövettől származik, és neki köszönhetően sikerült megszervezni a nem mindennapi eseményt – mondta a Vas Népének dr. Borovics Attila, a Sárváron működő Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója. – A magyar erdészek közreműködésével Marokkóba „hazatérő” atlaszcédrus fontos szerepet játszik a klímaváltozással járó szárazságot tűrő flóra kialakításában. A találkozó új lendületet is adhat a két ország közötti tudományos együttműködés megerősítésében: a fenntartható erdőgazdálkodásban, agrárerdészetban és akár a műholdas távérzékelésen alapuló erdőállapot felmérésben. A közös munka egyik szervezője dr. Somogyi Norbert Marokkóba akkreditált attasé.

Megtudtuk, a cédrus az afrikai országból a múlt század elején francia közvetítéssel került hazánkba. Az 1950-es, 60-as években a kámoni arborétumban Bánó István és Retkes József vezetésével indult egy olyan honosítási munka, amely megalapozta a jelenkori együttműködést. Ebben az időszakban is hiány volt az építőiparkban a feldogozott fenyőfából. Azt vélték, a cédrus jelentős mennyiségű import fűrészárut válthat ki. Idővel azonban az is kiderült, hogy a másod, harmad generációs cédrusok jobban bírják a szárazságot, mint az őshonos marokkói társaik.

– A mai magyarországi állományok tehát már egy szárazságstressz-tűrésre szelektált populáció részét képezik – folytatta dr. Borovics Attila. – Ezért kifejezett jelentősége annak van, hogy most az eredeti élőhelyére visszajuttatva tudományosan is vizsgálni lehet az egyedeket. A jövőben pedig az is elképzelhető, hogy a szombathelyi, sárvári kutatásoknak köszönhetően újul meg a marokkói erdőállomány.

A szakmai program zárásaként írták alá a magyar növényanyag kísérleti célú telepítéséről szóló kétoldalú megállapodást. Isam Ahabri, a marokkói mezőgazdasági minisztérium erdészeti és vízügyi kérdésekért felelős igazgatója számára örömteli volt, hogy a magyar féltől kapott növényanyagban egy számukra kiemelt fontosságú faj, az atlaszcédrus egyedei is megtalálhatók.

Kiemelt képünkön: Dr. Borovics Attila főigazgató és Tromler Miklós, marokkói magyar nagykövet személyesen is ültetett facsemetét

Ezek is érdekelhetik