Frissen Vasból

2021.12.04. 17:16

Az utolsó járat – Papp Károly ötven évig buszozott Vas megye útjain

Szombaton délelőtt fél tizenegy magasságában nem volt túl nagy mozgás a körmendi autóbusz-állomáson. Egy-két ember álldogált a hidegben, csend volt, ugyanakkor valami nagy dolog is történt: utolsó körére indult Papp Károly buszsofőr, aki ötven év után abbahagyja a vezetést. Aki az elmúlt közel félszáz évben utazott a Bajánsenye és Szombathely között közlekedő járaton, egészen biztos, hogy találkozott Karcsi bácsival.

Tóth Judit

20211204 50 éve buszvezető Papp Károly utolsó munkanapja, Körmend, Szendi Péter, Vas Népe

Fotó: Szendi Péter

Papp Károly 11 óra 5 perckor indult el Bajánsenyére néhány utassal. A busz ablakában nagy ajándékcsomag, ezt Karcsi bácsi a kollégáktól kapta búcsúzásképpen. Az indulás előtt tudunk egy picit beszélgetni a buszsofőrrel, aki úgy ismeri a környék útjait, akár a tenyerét.

- 1971 óta buszozok, húsz éves voltam, amikor elkezdtem. Negyvennyolc évig voltam a vasi vállalat sofőrje, de előtte két évig a honvédségnél is buszt vezettem. Így jön ki a kerek ötven év. Nagyon szerettem ezt a munkát, világ életemben erre vágytam. Tizenhat éve nyugdíjas vagyok, mellette dolgoztam – kezd bele egy gyors múltidézésbe a rutinos sofőr.

 

Papp Károly döröskei születésű, innen került Bajánsenyére, neje ugyanis odavalósi. A történet persze úgy kerek, hogy megismerkedésük is a buszozáshoz kapcsolódik. Ágnes gyakran utazott vele az egyik járaton, mert akkoriban Szarvaskenden volt óvónő.

A 70 éves buszvezető körülbelül 1,7 millió kilométert tett meg balesetmentesen, másfél millió kilométerről hivatalos papírja is van. Legrégebbi kollégája a kercaszomori Németh Gyula, vele harminc évig dolgozott együtt. A nemesrempehollósi Németh Tamás is a régiek közül való, de szó esik egy fiatal munkatársról, Pál Tiborról is, őt Karcsi bácsi nagyon megszerette az elmúlt évek során. Igazi stramm gyerek, mondja róla.

Fotó: Szendi Péter

Papp Károly fő útvonala Bajánsenye és Szombathely között volt, emellett rendszeresen vitt egy iskolajáratot az osztrák Eberauba. Korábban pesti útjai is voltak, és persze rengeteg buszos kirándulás, kiváló társaságokkal, csoportokkal.

- Október 15-én lettem hetvenéves, úgy gondoltam, éppen most kell befejezni. Nekem mindig a buszvezetés volt az álmom, ez teljesült.

Fotó: Szendi Péter

Karcsi bácsi szombaton este kilenc órára ér Bajánsenyére. Ott lezárja a busz, amit vasárnap már más nyit ki, nem ő. A szombati műszak lejártával kerékpárra ül, hazateker. Azt mondja, mostantól három és fél éves kisunokáival szeretne több időt tölteni. – Egypetéjű ikrek, Berta és Lujza, én vagyok az egyetlen nagypapájuk. Ez is nagy feladat, örömmel teljesítem, mert nagyon szeretem őket – mondja ragyogó szemmel a visszavonuló sofőr, aki ránk, utasokra is úgy vigyázott mindig, mintha családtagjai lettünk volna. Köszönjük!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában