Emléke világít, mutatja az utat - Horváth Olgát gyászolja Szombathely

„Vannak csillagok, melyeknek fénye világít a földön, Mikor ők maguk már régen nincsenek helyükön.

Vannak emberek, akiknek csillogó emléke világít, Amikor ők maguk már nincsenek köztünk.

Ezek a fények csillognak és különösen ha sötét az éjjel: mutatják az utat az embernek.”

Tisztelt családtagok, rokonok és barátok, tisztelt gyászoló közösség!

Szombathely városa gyászba borult.

Horváth Olgára nem csak a család, a barátok és a kollégák emlékeznek, hanem megszámolhatatlan olyan embertársunk is, akiknek Olga segítő kezet nyújtott.

Emlékezem én is, volt munkatársként, kollégaként.

A szociális szakemberre, az intézményvezetőre, a pedagógusra, aki egész életét az elesettek, a gyámolításra szorulók segítésének szentelte. Szakmai tudását kamatoztatva, több, mint négy évtizeden keresztül tevékenykedett a város érdekében, a város polgárainak szolgálatában.

Korát meghaladó, újszerű szakmai szemlélettel sokrétű, sokoldalú munkát végzett, döntögetve azokat a kliséket, amiket a hajléktalan ellátás akkori gyakorlata jelentett. Mindezt Szombathelyért és a

szombathelyiekért. Szakmai pályája sokarcú volt, de mindenekelőtt: gondolkodó.

Életének fő műve a szombathelyi Segítőház és a Savaria Rehab-team Nonprofit Kft. rendszerének kialakítása, felépítése és működtetése. Elsőként hozott létre differenciált, a hajléktalanná vált emberek eltérő igényeinek, szükségleteinek megfelelő rendszert.

Mindezek mellett számtalan sikeres intézményfejlesztési, képzési, foglalkoztatási és szociális projekt kidolgozása, menedzselése fűződik a nevéhez.

Az ő személyisége, elhivatottsága, szakmai tudása és igényessége nélkülözhetetlen volt városunk szociális intézményrendszerének mintaértékű fejlődése szempontjából.

Olga mindig határozottan állt ki az elesettek érdekei mellett, és megalkuvást nem tűrő módon képviselte a hajléktalan emberek érdekeit egy olyan világban, amikor életünket az üzleti szemlélet és az egyre bonyolultabb jogszabályok kívánják uralni. Életútja, munkássága méltó lenyomata a Szent Márton-i szellemiségnek, örökségnek, hagyománynak.

Szombathely most kevesebb lett.

Fakók és szürkék a színek.

Tisztelt gyászoló közösség!

Olga ugyanolyan kitartással és erővel viselte betegségét, mint ahogyan a munkáját is végezte városunkért. Sokszor harcolt igazgatóként a jó ügyekért, miként az utolsó éveiben is küzdött a betegséggel.

Nem adta fel, ahogy munkája során is kitartóan állt ki igaza mellett. Most mégis a betegség nyerte ezt a csatát.

Halálával a magyar szociális szakma meghatározó egyéniségét vesztette el. Olyan embert, aki világot, emberi-szakmai célokat és mértéket követett. Közösségünket pótolhatatlan veszteség érte.

Kedves Olga! Te megvívtad a harcot, egész életedet az elesettek megsegítésének szentelted. Sok völgyet feltöltöttél, sok halmot elhordtál, sok görbe utat kiegyenesítettél. Előttünk jártál, és példát mutattál. Most rajtunk a sor, utódokon, hogy az örökségedet jól felhasználva folytassuk a munkát!

Örök megnyugvást kívánok Horváth Olgának!