2022.08.26. 17:30
Rég nem tapasztalt bőséges akácvirágzás után minőségi méz - Jól mézelt a repce és a napraforgó is
Az akácméz fajtatisztasága jóval meghaladja a korábbi évek átlagát az idén. Évek óta nem volt „ennyire akác” az akácméz – tudtuk meg Benedikti Árpádtól, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Vas megyei méhészeti szaktanácsadójától. Vajon miért?
Forrás: Szendi Péter
Benedikti Árpád szaktanácsadó elsőként az időjárási körülményekről beszélt. – Az országban tavaly ősz óta tart az aszály, Vas megyében a tél és a tavasz is nagyon száraz volt. A szokásos csapadéknak mindössze töredéke hullott, egészen március végéig kellett várni az esők megérkezéséig. Ekkortól lassacskán fordulni kezdett az időjárás kereke. A repce és az akác is kapott, igaz nem jelentős mennyiségű csapadékot. Medárd végül meghozta a meleget és az esőt. Innentől kezdve egy csapadékosnak mondható június és egy közepesen esős július következett – összegzett a szakember, majd kiemelte, hogy a jelentős méretű repce-vetésterület az idén a kedvező időjárásnak köszönhetően jól mézelt, amit egy sok éve nem tapasztalt bőséges akácvirágzás követett. Az akácot követően a napraforgó is szépen növekedett. A táblák legnagyobb része jó képet mutatott a virágzás kezdetekor, és ez végre egy kis reményt adott a helyben maradó méhészek számára.
– Vas megyében az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a napraforgó nem mézel jól. Sok virágport, de kevés nektárt tudnak róla gyűjteni a méhek. Többször előfordult a családok elnéptelenedése is virágzáskor. Az idén a virágzás június utolsó napjaiban kezdődött a megyében, ami a táblák közötti különbségek miatt július végéig eltartott. A korábbi esztendőkhöz képest most azt mondhatjuk, hogy jól mézelt a napraforgó is – tette hozzá Benedikti Árpád, aki azt is elárulta, hogy Vas megyében – a tavaly őszi kötelező méhegészségügyi vizsgálat szerint – körülbelül 600 méhész van.
A méheknek is vannak kártevőik, kórokozóik. A megyében helyenként a védett gyurgyalag okoz jelentős károkat. A gazdasági helyzet megváltozása új kihívást teremtett a méhészek számára, nem is beszélve a szántóföldi növényvédelemről, mint valós veszélyforrásról, hiszen a méhek szervezete nagyon érzékeny. – Vas megyében az elmúlt évekhez viszonyítva több méz termett. Amúgy szerintem nincs olyan, hogy legjobb. Különbözőek az ízlések, nem egyformák a felhasználási célok. Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy az idén az akácméz fajtatisztasága jóval meghaladja a korábbi évek átlagát. Évek óta nem volt „ennyire akác” az akácméz – mondta örömmel a szaktanácsadó, aki arra is rávilágított, hogy a méz árát – ahogy a legtöbb termékét – a keresleten és a kínálaton kívül még számos tényező befolyásolja. A méz ára eddig is széles skálán mozgott, lehetett kapni egészen olcsón, de meglehetősen drágán is.
– A méheknek nagy szerepük van az ökoszisztémában. Fontos, hogy segítsük őket, és az összes többi beporzót virágzó növények ültetésével, búvó és fészkelőhely kialakításával – zárta szavait Benedikti Árpád.
Biczó Ervin több mint négy évtizede méhészkedik, Szőcén van egy csodálatos telepe. Harmadik generációs méhész, 130 méhcsaláddal dolgozik, amúgy Szőce falugondnoka. A munka nagy részét maga végzi, a család csak a nagyobb feladatoknál – például a pergetésnél – segít. Ervin szerint egy főállás mellett a jelenlegi állomány látható el biztonsággal. – A tavasz jól indult, a méhek jól teleltek, annak ellenére, hogy enyhe volt a tél, és a méhek jobban szeretik a hidegebb telet. Vándorméhészek vagyunk, tavasszal elmentünk repcére, ezt átlagosnak mondanám. Onnan Somogyba vándoroltattuk a méheket első akácra, ez jó volt, ahogy a második is – avatott be az idei tapasztalatokba a szőcei méhész. A felvásárlási árak lefelé mozdultak az akácméz esetében, a repce és a vegyes tartja a tavalyi szintet. A boltokban viszont Biczó Ervin szerint gyakran irreálisan magas árakkal találkozhatunk, egy kiló akácméz például 5-8 ezer forint között mozog.
– Már készülünk a télre. Van egy méhekre ártalmas parazita, az ázsiai méhatka, ennek irtása most történik, csakúgy, mint a méhek beetetése, vagyis a hiányzó élelem pótlása. Az aszályos idő miatt ugyanis nem volt annyi méhlegelő, hogy a méhek összegyűjtsék a kiteleléshez szükséges élelmet – mondta zárásként érdeklődésünkre Biczó Ervin.