Családi PICnik: igazi harcosok és a szüleik találkoztak Gyöngyösfalun - fotók

Egy boldog találkozón gyűlhettek össze immár tizenegyedik alkalommal azok a gyerekek és szüleik, akik már életük elején megmutatták: igazi harcosok. A Zseboroszlán Vas Megyei Koraszülöttekért Közhasznú Alapítványt ugyancsak 11 évvel ezelőtt szülők hozták létre. Az első családi PICniket még a Herényiek házában tartottuk, azonban azóta kinőttük a helyet, így a Holdfény Ligetben szervezzük a programot – elevenítette fel a családi nap történetét dr. Grassely Magdolna, a Zseboroszlán Vas Megyei Koraszülöttekért Közhasznú Alapítvány elnöke. 

Hozzátette: - Jó azt látni, hogy azok a gyerekek, akik egykor 600 gramm körüli súllyal a koraszülött osztályon feküdtek, mivé válnak, hogy mennek óvodába, majd iskolába.

Megtudtuk azt is, hogy a Markusovszky-kórház Perinatális Intenzív Centrumában (PIC) évente 280 gyermekről gondoskodnak, közülük 35-40 újszülött a terhesség 32. hete előtt jött a világra. Nemcsak Vas megye, hanem Győr-Moson-Sopron megye soproni járása is az osztály ellátási területéhez tartozik, így a szombati PICnikre is érkeztek Sopronból és térségéből.

Ebéddel és színes programokkal várták ezúttal is a regisztrálókat: mintegy ötszázan jelezték érkezésüket a szervezők felé. Lufi bohóc bemutató és Nagy Jonathán illuzionista, bűvész előadása tovább fokozta a hangulatot. Az állatsimogatónál találkoztunk Pálné Farkas Klaudiával és kisfiával, Barnabással. - Jómagam a 32. héten születtem, a férjem a 30. héten jött a világra, kisfiúnk pedig a 35. héten látta meg a napvilágot, így elkötelezett támogatói vagyunk minden koraszülöttes programnak – mondta el kérdésünkre a fiatal anyuka.

Az ötéves Csonka Hanna éppen a pónilovaglást próbálta ki, amikor édesanyját megszólítottuk, Sitkéről érkezett a család. - Hanna a 25. héten született 550 grammal. Félévet töltöttünk a PIC-en. Bár az idő tényleg minden nehézséget megszépít, sokat küzdöttünk – osztotta meg velünk emlékeit Mórocz Ilona, amitől máris könnyek szöktek a szemébe. Így van ez minden PICniken. Kimondva-kimondatlanul az elmúlhatatatlan hála érzése és a számtalan megpróbáltatásokkal járó küzdelem emlékei mind ott kavarogtak a levegőben, miközben boldog gyerekek kacaja töltötte meg a kalandparkot. Ez tette ezúttal is szeretetteljessé az eseményt.