Társat kapnak Sisi fái Acsádnál - Bogáti András ismét őshonos csemetét ültet

A magyarok által kedvelt Sisi királyné 1898-ben bekövetkezett halála után Darányi Ignác, akkori földművelésügyi miniszter felhívással fordult az ország lakóihoz: „Mily igaz kifejezője lenne az országos gyásznak, ha hegyen és völgyön, a városok népáradata, s csendes falvak egyszerű lakói közt szomorúfűz, terebélyes hárs, viharral dacoló tölgy és örökzöld fenyő hirdetné az ő emlékezetét!” Ennek hatására 123 évvel ezelőtt, az acsádi malomcsárda bejáratánál a molnárlegények elültettek három hársfát. Ahogy a táblán napjainkban is olvasható: „Erzsébet Királyné Fái, * Sisi * emlékére ültette az ablánci molnár 1900-ban”. 

Tudták jól a mondást: fát önmagában sose ültessenek, a három hárs így egymást védi. A tekintélyes méretű fák a Kék túra útvonala mellett magasodnak, a kis liget pedig a túrázók pecsételőhelye is egyben. A hársaktól néhány méterre áll a Mária-kapu, ami pedig az erdélyi Csíksomlyó és az ausztriai Mariazell közötti zarándokút egyik állomása.  

Bogáti András aktív természetjáró kilenc éve ezen a részen ültette el az első őshonos gyümölcsfáját, egy Katalin-cseresznyét. Ebben az esztendőben volt 100 éves a magyar természetjárás, illetve fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte a Magyar Madártani Egyesület. Az akkori kezdeményezés mostanára országos méretűvé nőtte ki magát. 

- A közelmúltban túráztam erre, és sajnálattal vettem észre, hogy eltűnt a cseresznyefa – mondta Bogáti András. – Úgy döntöttem, még a tavasszal pótlom, és a Sisi fák árnyékéban, a Mária-kapu tövében elültetem az új csemetét.