Jól vizsgázott a védelmi rendszer - lezárult az árvízbiztonság növelésére irányuló projekt Szentgotthárdon

A 2022 májusában indult, az Európai Unió és Magyarország Kormánya által nyújtott 2 milliárd 605 millió forint vissza nem térítendő támogatásból megvalósult projekt célja az volt, hogy a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő védművek előírás szerinti kiépítésével, valamint műtárgyak, árvízcsúcs-csökkentő tározók fejlesztésével és a vízfolyások megfelelő vízszállítási kapacitásának kiépítésével csökkenjen az árvízi kockázat kialakulása. A szentgotthárdi projektzáró rendezvényen a szakemberek hangsúlyozták: az árvízvédelmi rendszer jelesre vizsgázott augusztus első napjaiban, amikor igen jelentős árhullám vonult le a Rábán. 

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere köszöntőjében kiemelte: ahol árvíz idején lakóépületeket kell bevédeni - például Szentgotthárdon - ott észszerű mérnöki munkára van szükség. A városvezető arra emlékeztett, hogy egy évtizedes előrelátó gondolkodásnak köszönhetően valósulhatott meg az projekt, ami nélkül a nyári vizek minden bizonnyal sokkal jelentősebb gondot okoztak volna, mint ahogy ez a valóságban megtörtént. Külön kiemelte, hogy a város egyik szimbólumának számító kaszagyári kémény is megmaradhatott Déri Lajos mérnök munkájának köszönhetően, aki a támfal nyomvonalát áttervezte. A tervek szerint az úgynevezett víziszínpad lépcsőjénél újabb fejlesztést valósítanak meg a közeljövőben: egy monumentális követ szeretnének ott elhelyezni Wass Albert soraival: A víz szalad, a kő marad.

Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója arról beszélt, hogy az árvízvédelmi beruházások a legjobban megtérülő beruházások, hiszen helyreállítani árvíz után sokkal költségesebb, mint a megelőzés. -Szerencsénk volt, mert az augusztusi - különösen dinamikus - árvizet már a kész védművek fogadták, belegondolni is rossz, hogy mi lett volna ezek nélkül -hangsúlyozta.

Vámos Zoltán, a Vas Vármegyei Kormányhivatal főispánja így fogalmazott: -Az élet még az átadó előtt igazolta a beruházás létjogosultságát. Vas vármegye árvízvédelmi képességét jelentősen sikerült megemelni a kormányzati támogatásnak és a példás összefogásnak köszönhetően.  Az augusztusi rábai árvíz komoly tesztet hajtott végre, az eredmény egyértelmű: a védművekkel a Rába vonalán élő közel ötvenezer ember biztonságát sikerült hatékonyan megőrizni. A főispán zárásként köszönetet mondott Ágh Péter és V. Németh Zsolt országgyűlési képviselőknek, akik szívügyüknek tartották a beruházást.

V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára ezt mondta: az egyik legalapvetőbb szükségletünk egyéni és közösségi szinten is a biztonság. Ezért minden településnek, térségnek és az országnak elsőleges feladata, hogy biztonságot teremtsen és megóvja az értékeket. - A veszély elől el lehet menekülni, lehet vele harcolni, de el is lehet kerülni előre gondolkodással, szakszerű tervezéssel, kivitelezéssel, együttműködéssel. Ez utóbbi az a megoldás, amelyre Szentgotthárd Város Önkormányzata és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság törekedett és sikeresen meg is valósított. Mindannyiunk nagy örömére szolgál, hogy a biztonságot ilyen átgondolt módon tudták megteremteni, hiszen a Rába és  Lapincs nem ellenségeink. Szülőföldünket és annak adottságait, természeti környezetünket szeretjük, nem akarunk innen elmenekülni, harcolni sem szeretnénk vele a mindennapokban. Olyan kapcsolatot kell kialakítani, amely kölcsönös biztonságot eredményez - mondta, majd hozzátette: az éghajlati változások új kihívások elé állítják a nemzeteket, ezért Magyarországon különösen fontosak a klímaváltozás hatásait mérséklő árvízvédelmi és vízgazdálkodási fejlesztések - fűzte hozzá.

Kovács Tamás a kivitelező cég vezetője hangsúlyozta: Szentgotthárd és Sárvár között több ponton volt beavatkozás a projekt során. A Rába jobb partján mederrendezést végeztek, a Lapincs bal oldalán a töltést fejlesztették, Sárváron az Aranyos-éri zsilipnél végeztek munkálatokat, Körmendnél a Csörnöc vízfolyást tisztították meg, Szentgotthárdon a védelmi központ épületét újították fel. A feladat másik részét a Gyöngyös-patak mederrendezése jelentette Kőszeg belterületén, mintegy 4 kilométer hosszúságban, emellett megújították a kőszegi vízrajzi állomást is, Lukácsházán pedig uszadékfogó műtárgyat építettek. Beszédét lezárva Kovács Tamás megemlékezett nemrég elhunyt kollégájáról, a cég vízügyi tevékenységét vezető Buzsáki Katalinról. 

Gaál Róbert, a nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője zárta a felszólalók sorát. Mint mondta, az idén hetvenéves fennállásukat ünneplik a vízügyi szolgálatok. - A most záruló projekt egy jól megtervezett szakmai koncepció egyik eleme. Az előzmények a 90-es évek végéig nyúlnak vissza, amikor az 1965-ös árvíz után megépült árvízvédelmi töltést fejlesztették Szentgotthárdon. A másik jelentős beruházás a Lapincs árapasztó vápájának megépítése volt a 2000-es évek elején. Ha ez nem történt volna meg, akkor nem létezne Szentgotthárdon ipari park. 2013-ban átépítették a szentgotthárdi duzzasztót, emellett az osztrák kollégákkal együtt kialakítottak egy kétdimenziós árvízi-lefolyási modellt, ennek segítségével valósult meg a most megépült védművek tervezése is. Ezen kívül elkészült egy rábai árvíz előre jelző modell is, ami nélkül az augusztusi árvízre nem tudtak volna megfelelően felkészülni a szakemberek.