Derkovits Gyula napjainkig érvényes életművet alkotott - Róla szól Mesélő Podcastunk

Hazatérve, asztalosként dolgozó bátyja ösztönzésére, a festészetet és rézkarc technikát Budapesten Kernstok Károlynál, majd 1925-től Bécsben tanulta. A századelő modern nyugat-európai stílusirányzatai, az expresszionizmus, a kubizmus és a konstruktivizmus hatására, sajátosan egyéni művészetet alakított ki. Derkovits Gyula 1929-ben elkészítette a korabeli magyar grafika egyik jelentős alkotását, a Dózsa György-sorozatot. Ennek politikai mondanivalója tagadhatatlan, de ugyanakkor a 12 metszet tökéletesen megtervezett és hiteles történelmi illusztrációja az 1514-es parasztháborúnak.

Derkovits Gyula életművében a munkássorsot ábrázolta a festészet legkorszerűbb, új jelképeket is teremtő eszközeivel. 

• Műveit a montázs kompozíció, a több nézőpontos képszerkesztés, a formai és fogalmi tömörítés jellemzi. A „Kenyérért”, a „Végzés”, a „Nemzedékek”, a „Halárus”, a „Vasút mentén” vagy a „Híd télen” című képei stílus fejlődésének árnyalt ábrázolását adják. Derkovits művészetének a magyar festészetben nem volt közvetlen folytatója. Talán Dési Huber István festészete áll hozzá a legközelebb. A festőművész 1934-ben halt meg, de alig négy évtizeden átívelő élete elegendő volt arra, hogy teljes, napjainkig érvényes életművet alkosson.  Már kortársai is felismerték, hogy Derkovits Gyula volt a korszak egyik legnagyobb festőtehetsége. Nem véletlen, hogy Pátzay Pál Derkovits szobrát Budapesten, a margitszigeti „Művész sétányon” már 1966-ban felállították. Derkovits Gyula művészetét minden látogató számára plasztikusan szemléltette a Magyar Nemzeti Galériában 2014-ben rendezett kiállítás, amely korabeli dokumentumok, emléktárgyak segítségével mutatta be egész életét. Több száz festménye és grafikája drámai erővel idézte meg a századelő világát.
• Szülővárosának Derkovitshoz való viszonyában ugyanakkor ambivalens vonásokat fedezhetünk fel. Szülőházára az emléktábla csak 1948-ban, posztumusz Kossuth-díjjal való kitüntetése után került fel. 1956-ban kapott utcanevet, amelyet azután 1966-ban visszakereszteltek Aréna utcára. 
• A „Derkovits reneszánsz” 1971-ben indult újra, amikor Majthényi Károly napjainkra már-már elfeledett „Derkovits sztéléjét” a lakótelep új iskolája előtt elhelyezték. 
• A „szocreál” kultúrpolitika azonban joggal érezte, hogy túl kell lépni a sematikus művészetszemléleten, ezért a nevét viselő lakótelep Rohonci út 42. számú háza előtt, 1977. március 24-én felavatták Varga Imre Munkácsy-díjas szobrászművész Derkovits szobrát. A sivár házfalhoz támaszkodó, szomorú arcú, esendőségében is kora fölé magasodó ember erejét sugározó bronz kompozíció azonban nem minden tekintetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A szombathelyi rendőrségi hírekben ugyanis a szoborállítást követően vissza-visszatérően foglalkoztak azokkal a „kegyeletsértő akciókkal”, amelyek szerint „a Derkovits szobor kezébe helyezett festő ecseteket tréfás kedvű járó-kelők ellopták”. Bárki meggyőződhet róla, hogy a bronzecseteknek ma is csak hűlt helyük van… 
   

• 
  Derkovits Gyula életművének jelentős alkotásait az 1985-ben elkészült Szombathelyi Képtár őrzi, ahol művészetének korszakait időről-időre tematikus kiállítások viszik a látogatók elé. Ilyen alkalom lesz a Képtárban február 22-én nyíló „Derkovits 130” c. kiállítás.