„Engem a nyitottság visz előre” – Az év hallgatójával, a szombathelyi Bosits Dorinával beszélgettünk

Bosits Dorina valódi inspirációt nyújthat mindannyiunk számára. Kiskorában eldöntötte, hogy közgazdasággal szeretne foglalkozni és azóta is töretlenül halad előre a célja felé. Már szerzett egy diplomát a területen, most pedig jogi képzésre jár a győri Széchenyi István Egyetemre, emellett Budapesten dolgozik, kutat, tanulmányutakra jár, előadásokat tart – meglehetősen aktív életet él. Nemrégiben a két évtizedes múltú Győri Médiabálon átvehette az év hallgatója elismerést, ami mint kiderült, teljesen váratlanul érte.

- Épp cipővásárló körúton voltam a családommal, amikor megkaptam az értesítést. Azt tudni kell, hogy a díjakat általában pályázati kiírásokban teszik közzé, tehát van az egyetemnek egy felülete, amin közzéteszik ezeket a lehetőségeket és jelentkezni lehet rá. Na most, én egyáltalán nem jelentkeztem ilyen jellegű díjra, és mint kiderült, az Év hallgatója elismerés kivételt képez. Erre a jelölteket az egyetem vezetősége választja ki azok közül, akik korábban elnyerték a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjat. Én is megkaptam ezt korábban, így kerültem a jelöltek közé, de erről fogalmam sem volt, tehát tényleg hatalmas pozitív meglepetésként ért - meséli Dorina.

Amikor arról kérdezzük, mi alapján osztják ki a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjakat, elmondja, hogy itt is egy pontrendszer a mérvadó. 989 pontból ő 965-öt szerzett, így ő kapta a legtöbbet és lett az év hallgatója. Ennek nagyjából felét a tanulmányi átlag teszi ki, de az elbírásánál nézik a nyelvvizsgákat is – amiből neki van egy pár – illetve a sportteljesítményt, a közösségi életben való részvételt és a publikációkat is. Kíváncsiak voltunk, mit gondol, hogyan tud ennyi területen kiemelkedően teljesíteni?

- Én mindig olyan dolgokat csinálok, amiket szeretek, emiatt szerencsésnek is érzem magam. Soha nem kellett meghasonulnom, vagy olyat tennem vagy mondanom, ami távol áll tőlem. Így alapvetően minden tevékenység, amiben részt veszek örömmel tölt el, mert a saját döntésem. Ezenkívül ami szerintem előre visz engem, az a nyitottság. Soha nem vetek el első kézből semmit, ha szembejön egy lehetőség, először mérlegelek, hogy mennyire fér bele az időmbe és mennyire tudok magas színvonalú munkát nyújtani benne és ez alapján hozom meg a végső döntést. Rossz munkát soha nem adnék ki a kezemből - fejti ki.

Vas vármegyei gyökerei meghatározóak voltak egész élete során. 

- Több, mint 18 évig laktam itt, alapvetően azt mondanám, hogy itt megkaptam a biztos alapokat ahhoz, hogy megálljam a helyem az életben. Elsősorban a családomtól, az anyukám és a nagymamám a legnagyobb példaképem, igazából mindig jó példát láttam magam előtt tőlük arra, hogy hogyan érdemes vezetnem az életemet. A mama volt a kísérőm is a Győri Médiabálba, ahol átvettem az Év hallgatója címet, De a szombathelyi élmények és az iskolák is nagy hatással voltak a személyiségemre. A Városi Diákönkormányzat tagjaként először dolgozhattam együtt csapatban másokkal, ez sokat lendített a határozottságomon. És ha helyszínek, szerintem a Csónakázó-tó a legszebb Szombathelyen, el sem tudom mondani, hányszor futottam már körbe. - mondja viccesen.

Az oktatást tekintve Bosits Dorina a Vas Vármegyei SZC Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Technikumban tanult közgazdaságtan szakon. Előtte kétnyelvű oviban és általános iskolában alaposan elsajátította a német nyelvet, viszont a középiskolát angol nyelvi előkészítővel kezdte. - Egyedül én vágtam neki nulla angoltudással az évnek. Minden, amit tudok angolból, azt ennek az iskolának köszönhetem, soha nem lehetek elég hálás azért, amit angolból kihoztak belőlem. Dr. Huszárné Dr. Fábiánkovits Erzsébet tanárnő hihetetlen kedvességgel és odaadással segített felzárkózni és szinte anyanyelvi szintre fejleszteni az angoltudásomat. De a tanáraim nagy részéről csak ilyen pozitív hangnemben tudok beszélni. Ez az iskola segített abban hogy külföldi egyetemre menjek, hogy elkezdjem a jogász szakot, megtanítottak, hogyan kell tanulni. Megmaradt a jó kapcsolat, sokszor járok vissza pályaválasztási előadást tartani. Úgy éreztem, hogy mindennap valami hasznosat tanulok, ami nekem nagyon fontos volt. Mai szemmel nézve meglepő, de a gépírás óra volt a leghasznosabb, sokszor kimentett már ez a tudás nehéz helyzetekből - mondja viccesen.

Felmerült a kérdés, a határozott közgazdaságtani elképzelések mellett hogyan jött a jog? Dorina szerint sok a téves sztereotípia az ágazat körül, a jognak számtalan területe van, köztük olyanok is, amelyeknél sok párhuzam vonható a közgazdaságtannal. Jó példa erre a vállalati jog, a bankjog, de ezeken kívül az alkotmányjog és a mesterséges intelligencia szabályozása is nagyon érdekli. - Még csak másodéves vagyok, igyekszem sok mindent kipróbálni, sok területet megismerni és ez alapján majd kialakul a jövő, ez a lehetőségektől is függ, de alapvetően a jog és a közgazdaságtan területeit kombinálva tudom magam elképzelni. A jog nem csak a Polgári Törvénykönyv bemagolásából áll ,ebből a szempontból nagyon örülök, hogy Győrben tanulhatok. Nagyon gyakorlatias az oktatás, járunk tárgyalásokra, jogeseteket oldunk meg, versenyeken veszünk részt. Nem az a feladat, hogy magoljak, hanem hogy gondolkozzak és azt gondolom, ez a jó egyetem dolga. Erre megtanítani a diákokat. - mesél az egyetemi tapasztalatokról.

A modern világgal párhuzamosan megnövekedett a lehetőségek száma is, ami sok fiatalnak nehézséget jelent, mivel könnyebben elveszhetnek a számtalan opció között. Ő is sokat beszélgetett a szüleivel és a nagyszüleivel is arról, hogyan válasszon szakmát, de úgy véli, ez soha nem volt könnyű döntés. - Én inkább azt látom, hogy amióta az egyetemi rendszer átalakult, rengeteg az ösztöndíj lehetőség és azoknak is van lehetőségük tanulni, akik bár tehetségesek, de pénzügyi vagy családi okokból ezt nem engedhetnék meg maguknak. Remélem ez a tendencia meg is marad és minden tehetséges ember tovább tud tanulni a jövőben is attól függetlenül, hogy milyen társadalmi rétegből érkezik. - mondja.

Végül megkérdeztük, mire a leginkább büszkébb az élete során. Megosztja velünk, nem feltétlenül eredményekre, leginkább az önazonosságát tudja kiemelni, illetve, hogy mindig lehetősége volt azt csinálni, amit szeretne. Hozzáteszi, mindig volt egy nyughatatlan személyisége, nagyon szereti felfedezni az életet. Ha konkrét eredményre gondol, az első diplomája átvételét említi, nagyon jó érzés volt átvenni a sok munka eredményét és az is, hogy látta, a családja mennyire büszke rá.

- Nagyon fontos, hogy számítson, amit csinálok, hogy hatással legyek a környezetemre. Szintén fontos, hogy legalább a mikrokörnyezetünkön tudjunk változtatni, nagyon örülök annak ,hogy az életem során olyan embereket ismertem meg, akik inspiráltak és jó hatással voltak rám és remélem ezt visszaadhatom valamilyen szinten. Ha egy-egy előadásom vagy például az interjú alapján csak egy ember is motivációt kap vagy tanul valamit, akkor már megérte, akkor én már boldog vagyok. - zárja gondolatait az Év hallgatója