Az vagy, amit megeszel? - Terjed a vegán propaganda, aggódnak az állettenyésztők

Az vagy, amit megeszel? Ne dőljünk be az áltudományos propagandának! - írja közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Mint ismert, az egyik legnagyobb, hazánkban is elérhető streaming szolgáltató a közelmúltban megjelentett minisorozata például hamis érvek mögé bújtatva próbálja elhitetni a nézőkkel, hogy a vegán étrend egészségügyi szempontból sokkal kedvezőbb, mint a vegyes táplálkozás. - A vegán-bizniszben érintett nagyvállalatok által finanszírozott produkciók előszeretettel „rántják le a leplet” az állattenyésztésről és a húsfogyasztásról, a tényeket azonban a legtöbbször figyelmen kívül hagyják. A szakemberek szerint így tudományos szempontból megalapozatlan állításokkal teletűzdelt, állatjogi aktivisták nézeteit előtérbe helyező, szenzációhajhász tartalmat kapnak a nézők - teszik hozzá. 

- Közel fél évszázada vagyok a pályán. Az állattenyésztés mindig hátrányos helyzetben volt a növénytermesztéshez képest, de az utóbbi években - a vegán őrület következtében - még kilátástalanabb a helyzetünk - mondja Rácz Károly, aki mintegy 350 hektáron gazdálkodik Ják határában. Egyebek mellett 250 marhát, 1000 disznót és több mint 20 lovat tartanak a családi gazdaságban.  

- Ki-ki belátása szerint döntse el: az Isten teremtett e bennünket mindenevőnek, vagy a törzsfejlődés során váltunk azzá, de az biztos: a kiegyensúlyozott emberi szervezetnek mindenféle táplálékra, többek között zsírban oldódó vitaminokra is szüksége van - véli Rácz Károly, aki rámutatott: a kísérlet szerint a növényi étrendben lévők szervezetében mintegy 25 százalékkal csökkent a B12-vitamin. Összeesküvéselméletnek tűnhet – jegyzi meg – de azért mégiscsak érdemes végiggondolni: - a vitaminhiány a gyógyszeripar szereplőinek plusz bevételi forrást jelent. Másrészt: A B vitaminok szükségesek az idegrendszer stabil működéséhez. Aki depressziós, az nem válik jobban irányíthatóvá? 

Mint a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnöke kitér arra is: folyamatosan csökken a szarvasmarhaállomány Magyarországon, és a vad kérődzőkből - bölények, bivalyok például - is sokkal több élt korábban. Innen nézve érthetetlennek tartja azt az állítást is, hogy az állattenyésztés lenne a fő oka a környezetterhelésnek.  

Sajátos szakma a miénk: amennyi kötöttséggel, annyi szépséggel is jár. Ráadásul aki egyszer beruházott az állattenyésztésbe – istállóba, technológiába – az nem könnyen adja fel azért sem, mert ezek nem forgalomképes eszközök. Amíg lehet, kitartunk – mondja. Némi bizakodásra ad okot, hogy többen keresik a helyi, kisüzemben készült termékeket. 

Ikerkísérlet: egy vegán résztvevő

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleménye azzal zárul: Az ikerkísérletben résztvevők többsége továbbra is a húsalapú étrendet részesíti előnyben, a csoportból csak egy vegán étrendet követő résztvevő mondta azt, hogy a vizsgálat után is ezt az étrendet kívánja követni, a többiek nem voltak elégedettek a húsmentes étrenddel. Mindez jól mutatja, hogy az emberek valójában mindenevők, és az igazi vegyes étrend az, amire megalkotva lettünk a boldoguláshoz. 

Tavaly bejártuk a jáki gazdaságot és menéztük, hogy működik a fejőrobot: