Mesélő Podcast: így verték szét a szombathelyi gimnázium szalagavatóját 1957-ben

Nem volt olyan nap, amikor a helyi sajtóban ne jelentek volna meg „Vonat kalauzokat tartóztattak le és vontak felelősségre, mert információkkal segítették a disszidálásra készülő budapesti fiatalokat” című és hasonló tudósítások, amelyek az „ellenforradalmi tevékenységek következményeire” utaltak. Erről az időszakról napjainkban már kevés embernek van személyes emléke, de Szombathelyen is volt olyan megtorlás, amelyre napjainkig emlékeznek. Az egyik közbeszédben máig élő esemény a „Nagy Lajos Gimnázium szalagavatójának szétverése”. A „Kádár-rendszer” szerette volna megnyerni magának a fiatalokat. E propaganda egyik látványos szombathelyi eleme volt, amikor 1957 februárjában a Kisfaludy utca 1. sz. épületben létrehozták az „Ifjúság Házát”. 

A Szombathelyi Ipartestület egykori székháza 1950 óta a „Pártoktatás Háza”-ként funkcionált. Első lépésként ennek az első és második emeletét engedték át a kezdetben „Ifjúmunkás Otthon”-nak nevezett, KISZ háznak. Itt a nagyteremben táncestélyek megrendezését ígérték. 1957. március 2-ára a Nagy Lajos Gimnázium ide hirdethette meg a végzős diákjainak szalagavatóját. Meglepő volt ez, hiszen a gimnáziumi szalagavatót tradicionálisan a Nagyszállóban szokták megtartani, de ezt a helyszínt, erre a napra a gépiparisok akkor már lefoglalták. A malőrt a szervezők azzal igyekeztek ellensúlyozni, hogy az estélyre az ország akkori leghíresebb tánczenekarát, a Balassa-együttest szerződtették. 

A Nyugat-Magyarországon turnézó, országos hírű együttes egerszegi sikeréről a Zalai Hírlap így számolt be: „Akik szeretik a tánczenét, azok kellemesen, jól szórakoztak. A Balassa-zenekar nem a legrégibb fővárosi tánczenekar, de mértéktartó szerénységgel és választékos ízléssel adták műsorukban azt, amit csak az összeszokottság biztonsága, vagy az egyes hangszerek gazdájának virtuóz tudása nyújthat”. 

Nem csoda, hogy a szalagavatóra tódult a közönség, és oda sokan a zenekart meghallgatni is elmentek.  Arról, hogy pontosan mi is történt még a résztvevők beszámolói sem egységesek.  Az egyik résztvevő így emlékezett: „Sokan voltak vidékiek, akik a kijárási tilalom miatt még a mulatság befejezése előtt igyekeztek az utolsó busz- és vonatjáratokhoz. A lépcsőn ment le a sok ember, nyomultunk volna kifelé. Amikor a kapuhoz értünk, elénk léptek a pufajkások. Az egyik rám ordított, hogy „Álljon meg, mert keresztüllövöm!”, és rám fogta a géppisztolyát. Elkezdtek gumibottal ütni-verni mindenkit, akit értek. Akkora ütést kaptam a fejemre, hogy összeestem, a társaim, akik kivittek mesélték, hogy elájultam. Ökölnyi púppal a fejemen utaztam haza”. 

A másik szerint. „Klamerusz őrnagy és pufajkás bandája a szalagavatót felszámolandó összejövetelnek tartották. A rendezvény közben 6-8 gumibotos bőrkabátos ránk tört, a tanárokat és a diákokat „csürhe, csőcselék, rohadt ellenforradalmár banda” kiáltásokkal falhoz állították, és megtiltották az ünnepség folytatását.” A „hivatalos variációt” a helyi napilap három nappal később így foglalta össze: „A „rendezvényt feloszlatták, mert a rendőr-főkapitányságnak ellenőrzött adatok vannak birtokában arról, hogy egyes elemek rendbontásra készülődtek.” A gimnázium igazgató sajtónyilatkozata szerint „az ünnepségen igen sok volt az oda nem való elem, akik italos állapotban hangoskodtak, zavarták a diákok szórakozását, kokárdákat raktak fel, arra készültek, hogy kiviszik az utcára a közel másfél ezres tömeget, nem tudni hova fajult volna a dolog, ha a karhatalom nem avatkozik közbe.”