Napórakészítés, templomtájolás

2018.09.28. 14:00

Kultúra és tudomány találkozása a csillagászati és űrkutatási hetek programjában

Napórakészítés, templomtájolás, múzeumpedagógiai foglalkozások – ez mind része az idei Megyei Csillagászai és Űrkutatási Heteknek: a programsorozatot harminckilencedszer rendezi meg a Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület. A mai Kutatók éjszakáján új helyszínként a Savaria Múzeum is bekapcsolódik a programba.

Nemes Judit

Jövőre lesz negyven éve, hogy az egyesület – akkor még Gothard Jenő Amatőrcsillagászati Klub – elindította csillagászati és űrkutatási programját: azzal a céllal, hogy a téma iránt érdeklődőkkel megismertesse az aktuális csillagászati és űrkutatási eredményeket. Mitre Zoltán egyesületi titkár elmondta, hogy minden évtizedben más-más szegmens határozta meg programjaik tematikáját, fókuszát, attól függően, hogy éppen melyik területre helyeződött nagyobb hangsúly: a ’80-as években az űrkutatás, azon belül a Holdkutatás és a műholdas felderítések álltak a középpontban, a ’90-es években a tudományág fejlődése nem állt meg, az érdeklődés azonban immár a földönkívüli életre helyeződött. A 2000-es években tovább fejlődött a technológia: megjelent a digitális képrögzítés a csillagászatban, valamint egyre komolyabb és precízebb technológiákkal tudták a kutatók a megfigyeléseiket végezni. A külső Naprendszer és az exobolygók felfedezése hozzájárult a sorozat témaköreinek bővítéséhez és napjainkban is meghatározó a csillagászati és űrkutatási hetek előadásaiban, kiegészítve azzal, hogy a közeli csillagok körül keringő, a Földhöz hasonló bolygók felfedezéséről szóló információkkal szélesedett a paletta. Mitre Zoltán hangsúlyozta, hogy mindig valamilyen tematika köré szervezték a sorozatot, céljuk, hogy olyan témaköröket dolgozzanak fel, amelyek felkeltik a közönség érdeklődését a csillagászat és űrkutatás legfrissebb eredményeiből. Az idei évhez köthető változás, hogy iskolákat is megcéloznak rendezvényeikkel a megye több pontján: Szombathelyen, Szentgotthárdon, Bükön zajlanak speciális tanórák, foglalkozások.

Az újdonságoknak ezzel még nincs vége, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum felkérésére a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület távcsöves bemutatással és előadással működik közre a Kutatók éjszakáján. Múzeumpedagógiai foglalkozásokon, bemutatókon és előadásokon szó lesz a napórákról, a Holdnak az élővilágra gyakorolt hatásairól, empire óra restaurálásról, valamint lesz interaktív szakmai tárlatvezetés. Az egyesület titkárától megtudtuk azt is, hogy jövő héten, pénteken, Celldömölkön nézhetnek távcsőbe az érdeklődők: a Kemenes Vulkánparkban előadást tartanak, aztán következik a távcsöves észlelés.

Akkor lássuk a részleteket. A Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek programsorozat egyik fő előadását szerdán tartották a Berzsenyi Dániel Könyvtárban. Központi témája a Vas megyében (és az országban) található templomok fekvése közötti egyezéseket állította középpontba – tízéves kutatásának eredményeit ismertette Keszthelyi Sándor. Az építészmérnök, amatőrcsillagász a kilencvenes évek közepén határozta el, hogy lajstromot készít a Magyarország területén található templomokról, hogy van-e közös pont abban, mely irányba tájolták őket. A kutató elmondta, hogy összesen 1083, köztük 106 Vas megyei templomhoz jutott el feleségével, a szombathelyi származású Sragner Márta bibliográfussal.

Mitre Zoltán egyesületi elnök, szervező arról is beszélt, hogy évről évre pontos tematika szerint állítják össze a programot
Fotó: Unger Tamás

– Alapvetően középkori napórákkal foglalkozom és ilyen szerkezet csak középkori épületen kaphat helyet, ezért elhatároztam, hogy felkeresem az 1450 előtt épített, magyarországi vallási épületeket, valamint egyúttal azok fekvési irányát is megmérem, mivel ilyen feljegyzést az elmúlt száz esztendőben nem készítettek – mondta el Keszthelyi Sándor 1995-től 2005-ig tartó kutatásának kezdetéről. Országszerte összesen 872 településen 581 római katolikus, 245 református, 12 evangélikus, 7 görögkatolikus, 3 görögkeleti egyház használatában lévő templom tájolási adatait vette fel, valamint 235 templomromhoz jutott el. A mai irányt adó, három iránytűvel rögzített (és mágneses eltéréssel korrigált) értékek alapján kapta meg hossztengelyük szerinti fekvésüket. Keszthelyi Sándor előadásából megtudhattuk, hogy a magyarországi templomok nagyjából keleti irányba néznek, nagyon pontosan véve: északkelet-délkelet közé mutat a hosszanti tengelyük. Kiderült az is, hogy a középkorban inkább tavasszal kezdtek templomok építésébe, valamint fény derült arra is: az építmények védőszentjének ünnepére virradó napkelte irányába emelték-e azokat – utóbbi feltevésnél azonban nem találtak összefüggést.

A Vas megyei templomokra szűkítve a vizsgálatot arra jutott a kutató és felesége, hogy pontosan keletre (90 fokra) nyolcat tájoltak: a celldömölkit, rábapatyit, a hegyhátszentjakabit, a rábakethelyit, az olaszfait, a szentpéterfait, a balogunyomit és a vasaljait. Az összes templom átlagos iránya 77 fok, azaz nagyjából északkelet felé fordítottak. Keszthelyi Sándor kilátásba helyezte, hogy az Ausztriában található, korábban Magyarországhoz tartozó területeken emelt vallási épületek fekvésének adatait is feljegyzi és publikálja majd az eredményeket, hogy árnyaltabb képet kaphasson a templomtájolás vasi sajátosságairól.

A XXIX. Megyei Csillagászai és Űrkutatási Hetek ma tehát a Kutatók éjszakájával folytatódik: érdemes lesz ellátogatni a Savaria Múzeumba.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!