Úgy megy a SLOSZT, mint a pinty: a 12. országos színházi találkozó Celldömölkön – fotók

És megint megtörténik. A hét órához közeledve megtelik az előtér, ahol Nagy Gábor, a celldömölki színház igazgatója köszönti a közönséget. Mindig jönnek celldömölkiek – és jönnek távolabbról. A távolabbról érkezők között most persze itt van a fesztiválzsűri is: Szűcs Katalin Ágnes színikritikus, a Criticai Lapok főszerkesztője – aki nélkül talán már nem is lehetne fesztivált rendezni Celldömölkön. Hazajár a Soltis Lajos Színházba, és mindig tisztán, pontosan megfogalmazott véleményének hitelét tovább erősíti, hogy hosszú évek óta van rálátása azoknak a műhelyeknek a munkájára, amelyek szerepelnek a versenyprogramban. Turbuly Lilla író, költő, színikritikus – a kritikuscéh elnöke – is mindig szívesen jön Celldömölkre.

Mert van itt egy jó színház, jó emberekkel. Szabó Tibor színművész, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója ugyancsak régóta ismeri és nagyra tartja a celldömölki színház tevékenységét. Nem volt kérdés, hogy – temérdek elfogaltsága ellenére – Szabó Tibor az idén is vállalja a zsűrizést: tavaly – mint mondta – elbűvölte az a frisseség, kísérletezőkedv és tehetség, amivel a celldömölki fesztivál alternatív közegében találkozott. Itt van ezen az estén Pápai László tanár úr is, az egyetemi színjátszás doyenje, aki anno a Sitkei Színkörrel is többször dolgozott együtt.

Aki a Soltis Lajos Színház titkát fürkészi, előbb-utóbb eljut a közösségi létmódhoz, amely generációk együttműködését is föltételezi. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a fesztiválnyitón itt vannak a legifjabbak is. Nagy Zsuzsi és Gregorich Bálint kislánya, Julcsi karon ülő babaként képes szépen végignézni egy teljes előadást, ezt teszi ma is. Marton Mercédesz és Pesti Arnold kisfia, Ábris egyelőre a padlóra terített takarót gondolhatja csónaknak a tenger hullámain: utaztatják a „nagyok”. Aztán benépesül az előtér, a csónakot kikötik, Ábrist ölbe veszi az anyukája.

A fesztiváli versenyprogramot Ecsedi Erzsébet nyitja: a zalaegerszegi Hevesi Színház színésznője teljes jogú tagja a Soltis Lajos Színház társulatának is, színészként és rendezőként egyaránt. Most „családi koprodukcióval” érkezik: a Kollázs Kulturális Egyesület égisze alatt, lánya, a (bábrendező-hallgató) Ecsedi Berta Csenge rendezésében. Mintapinty (így, egyben!), avagy Molnár Zsóka, az égetthalmi falumúzeum nyugdíjba küldött igazgatója elmeséli az életét – az életünket a 20. század közepétől a kétezres évek elejéig.

Minta/pinty: nekünk mesél – meg a két zebrapintynek (Bill és Hillary).

„Emlékbeszéd – lékbeszéd.” A monodráma szerzői az 1996-os születésű Kovács ikrek, Viktor és Dominik – akik néhány éve a sárvári diákírók, diákköltők találkozóján keltettek feltűnést, vívtak ki szimpátiát és elismerést: akkor még csodálatos prózával. Azóta sűrű – szívfacsaró és humorral teli – színpadi szövegeket írnak: szintén közösen. A Mintapintyet mintha egyenesen Ecsedi Erzsébetnek dedikálták volna.

Az erős kezdés után – hivatalos megnyitó szerdán – a 12. SLOSZT szombat estig tart, naponta több előadással. A házigazdák a Szerencsés Máriát játsszák; a Cseh Tamás-est Kelet-Nyugati pályaudvar címmel a zeneiskolában keresendő. Zárásként (szombaton 20 órától) jön a budapesti Táp Színház a Rolettivel.