Hirdetés

2022.07.07. 09:56

A szemünk előtt zajló történelem és az erről folyó diskurzus – véget ért az FTI-iASK 27. Nemzetközi Nyári Egyeteme Kőszegen

Múlt pénteken véget ért a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete 27. Nemzetközi Nyári Egyeteme. Az ukrajnai konfliktus és várható következményei, az új világrend formálódása folyamatosan témát adtak az ötnapos kurzuson, amelyet Csepeli György szociológus, az ELTE professor emeritusa, az FTI-iASK kutatója az egyik panelbeszélgetésben az eddigi egyik legérdekfeszítőbbnek nevezett: egybetorkolltak ugyanis a történelmi események és az ezekről folyó diskurzus.

PR-cikk

A szerdai panelbeszélgetéshez online is kapcsolódtak résztvevők

Forrás: Ohr Tibor

A szerdai panelbeszélgetéshez online is kapcsolódtak résztvevők

Forrás: Ohr Tibor

Hétfői vitaindítójában Andrey Kortunov, az Orosz Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsa főigazgatója az orosz-ukrán válság világgazdaságra és a globális biztonságra ható következményeivel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Könnyű megjósolni, hogy a konfliktus legfőbb áldozatai azok az országok lesznek, amelyek közvetlenül bevonódnak abba: Ukrajna és Oroszország. A gazdasági növekedés azonban mindenütt visszaesik, a magas infláció már most is globális jelenség. Nemzetközi viszonylatban kedvezőtlen trendek hatnak, mint a pandémia, az energetikai-átállás, az egyre növekvő energiaárak és az élelmiszerválság. Ezek közül csak egy az orosz-ukrán konfliktus, mondta. 

Hozzáfűzte még: nem tudni hogyan és mikor ér véget a válság, várható-e a békés rendezés vagy állandósul a konfliktus. Jelenleg mindkét fél úgy érzékeli, hogy a pozíciója idővel erősödik, nincs tehát remény az azonnali tűzszünetre. A három lehetséges forgatókönyvet egy-egy szóval írta le: helyreállítás, megújítás (reformok) és forradalom. Az első azon a feltételezésen alapul, hogy a Nyugat és Ukrajna érvényesül a mostani konfliktusban, Ukrajna győzelmet arat, Oroszország hátralép, a nyugati konszolidáció az ukrajnai konfliktuson túlmutat, Kínára is hat. Kína nem fenyegeti tovább Tajvant, Oroszország jó időre elszigetelődik, anyagi és politikai árat fizetve a konfliktusért. A második forgatókönyv szerint politikai kompromisszum születik. Oroszország visszavonul bizonyos területekről. A szankciók folytatódnak ellene, a nyugati szövetség megmarad. Átmeneti időszakot követően Oroszország részben elszigetelődik, egy idő után újra integrálódik a globális rendszerbe. A harmadik elképzelés szerint nem köttetik békemegállapodás, a katonai aktivitás mindkét oldalon fokozódik, nem várható nemzetközi egyetértés a játékszabályokra vonatkozóan. A nemzetközi rendszer még inkább széttöredezik, növekvő fegyverkezési versenyre, a tömegpusztító fegyverek elterjedésére és a világban szaporodó konfliktusokra számíthatunk.

Biztonság és migráció kérdése az új geopolitikai kontextusban, hatalom és kommunikáció az információs háborúk korában – ezekre a témákra összpontosított a második nap. Rozita Dimova (Genti Egyetem) a határok porozitását emelte ki, Nidhi Nagabhatla (ENSZ) a migráció okait vette sorra, különös tekintettel a klímaváltozáshoz köthetőkre. Olay Csaba, az ELTE Filozófiai Intézetének egyetemi tanára, az FTI-iASK kutatója az ukrajnai háborúval összefüggésben a birodalmakról, a nemzetközi térben elfoglalt helyükről, szerepükről szólt. Délután Zdenek Kavan, a Sussex-i egyetem professzora a liberális demokráciákról és a véleménynyilvánítás szabadságáról fejtette ki véleményét.

Afganisztán mindörökké? – ezt a címet adta szerdai vitaindítójának Miszlivetz Ferenc. Sorra vette az ukrajnai háborúhoz vezető történéseket, majd ő is felvetette: vajon meddig tart a háború, „befagyott” konfliktussá válik-e? Közös Európát építhetünk vagy az „Európa-erőd” állapotra készüljünk? Az erre reflektáló, Jody Jensen, az FTI Polányi Központjának igazgatója vezette panelbeszélgetésen részt vett Mladen Andrlic budapesti horvát nagykövet; Nagy Andor bécsi magyar nagykövet; Goran Stevcevski, Macedónia nagykövete és Klaus Wölfer osztrák diplomata – a háború összefüggésében az uniós bővítés kérdéseiről vitáztak. A délutáni eszmecsere a hallgatókat is bevonva a Nyugat-Balkán jövőbeli lehetséges forgatókönyveit tárgyalta.

Az emlékezet az átmenetben címet viselte a csütörtök délelőtti beszélgetés. Résztvevői arról cseréltek véleményt, létezik-e közös európai emlékezési kultúra, vajon a megosztottság jelenlegi mértékénél van-e remény közös pontokat találni az európai emlékezetben. Valamint, hogy egyéni és kollektív sebezhetőségünket, amit a múlt századi népirtások traumatikus emlékei formáltak, előnyünkre válthatjuk-e. 

A moderátor, Pók Attila az FTI-iASK kutatója vizsgálta a magyar kollektív emlékezetet és emlékezetpolitikát. Bevezetőjében felhívta a figyelmet az emlékezetkultúra különböző szintjeinek – helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi – interakciójára. Csepeli György felvetette: minden korban megvan annak a veszélye, hogy „újra feltalálják” a múltat és arra is, hogy elfelejtik. A holokauszt generációról generációra öröklődő emlékezetét elemzi négy visegrádi országban egy kutatás – a Magyarországon készült filmet is bemutatták. A délutáni szekcióban a háború nyomán kialakuló globális energiaválság, a klímaváltozás, a nukleáris hulladékok tárolása és a fenyegető környezeti problémák gazdasági, ökológiai és politikai vetülete került terítékre.

A jövő oktatása, oktatás a jövőért – így foglalható össze az ötödik nap programja, amelyen felmerült: a régi típusú tanulási rendszerek elavultak, eljött az idő, hogy radikálisan újradefiniáljuk az oktatást és az is, hogy a világ gyors ütemű átalakulása megdönteni látszik a hagyományos tudomány és az egyetemről alkotott elképzelés alapjait. Segít-e az oktatás megoldást találni a ma és a holnap kihívásaira? – kérdezte Galambos Katalin (FTI-iASK); Emil Brix (Diplomáciai Akadémia, Bécs) szerint azt kell mérlegelni: mit tudunk ehhez hozzátenni az egyén és a szervezetek szintjén.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában