Húsipar: a kockázatot a külföldi vendégmunkások jelentik

Több európai húsüzem is a koronavírus-járvány gócpontjává vált az elmúlt időszakban. Hétfőn a legnagyobb romániai sertéshús-feldolgozó 93 dolgozója fertőződött meg koronavírussal, Németországban pedig több helyen is belobbant a járvány, ezért aztán a német szövetségi kormány még májusban úgy döntött, hogy a kelet- európai vendégmunkások foglalkoztatására épülő alvállalkozói modell leváltása érdekében 2021-től megtiltja a vállalkozói szerződés alkalmazását a húsipari cégeknél. Június közepén az ország legnagyobb járványgóca alakult ki a Gütersloh járásban.

Az észak-rajna–vesztfáliai húsüzemben 1553 dolgozó szervezetében mutatták ki a vírust, így csaknem valamennyi dolgozót, 6400 embert és a velük együtt élőket kéthetes karanténra kötelezték, majd július 7-én bejelentették, sikerült megállítani a vírus terjedését. Utánajártunk, mi a helyzet a hazai húsüzemekkel.

A magyarországi helyzettel kapcsolatban Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára a Magyar Nemzetnek korábban úgy nyilatkozott, önmagában az, hogy az élelmiszeriparra nagyon szigorú higiéniai előírások vonatkoznak, biztosítékot jelent arra, hogy sem a koronavírus, sem más betegség ne tudjon elterjedni az üzemekben. Szakértők szerint a járvány terjedését a külföldi vendégmunkások tömeges foglalkoztatása segíti elő leginkább, akik jellemzően szűkös munkásszállókon élnek, ráadásul a vágóhidakon zömmel hidegben kell dolgozni, sokszor közel egymáshoz, ami szintén kedvez a járvány terjedésének.

A magyar húsiparban a külföldi vendégmunkások foglalkoztatásának nincsenek hagyományai, ezt erősítette meg Szakács Zoltán, a Babati és Társa körmendi húsüzem termelési igazgatója is, aki elmondta, a cégnél alacsony a fluktuá­ció, náluk leginkább állandó dolgozók vannak, s ez komolyan csökkenti a vírussal szembeni kitettséget, ráadásul a kezdetektől fogva mindent megtesznek azért, hogy semmilyen kórokozó ne kerülhessen be az üzem területére.

– Külön emberünk van arra, hogy a telephelyre visszatérő autóinkat lefertőtlenítse, s amikor a járvány terjedni kezdett, az elsők között voltunk, akik oktatást tartottunk a dolgozóknak arról, hogyan ismerjék fel magukon a fertőzés tüneteit, és elmagyaráztuk azt is, mit kell tenniük, ha megfertőződnének – hangsúlyozta.

Hozzátette, az üzemben kimondottan nagy hangsúlyt helyeznek a személyes higiéniára, a szájmaszk használatát a kezdetektől megkövetelik, a gumikesztyűt pedig minden munkafolyamat végén kötelezően le kell cserélni. Ilyenkor egy speciális, ötkomponensű habbal fertőtlenítenek is, elpusztítva ezzel a padlótól a mennyezetig minden lehetséges kórokozót. – A cég 160 munkavállalója közül mintegy 120-an dolgoznak az üzemben, ami töredéke a hatalmas, több ezer főt foglalkoztató húsüzemek létszámának, így nálunk nem okoz gondot a megfelelő védőtávolság megtartása sem, ráadásul a veszélyhelyzet kihirdetése óta az üzemi fürdőbe is csak kettesével mehetnek be a munkavállalók – emelte ki Szakács Zoltán.

Mivel a koronavírus elsősorban közvetlen emberi érintkezéssel terjed, attól sem kell tartani, hogy az élelmiszereken keresztül bárki is megbetegszik. Erre mutatott rá korábban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság, valamint a Német Szövetségi Kockázatfelmérési Intézet vizsgálata is. Eszerint sem a sertésekben, sem a baromfifélékben nincs jelen a vírus, ráadásul a betegség terjedéséhez élő gazdaszervezetre van szükség, így az élelmiszereken keresztül – beleértve a húskészítményeket is – kizárt, hogy valaki megfertőződjön a koronavírussal.