Milyen kihívásokat jelent a demens betegek és gondozóik számára a járványhelyzet?

– A járvány kitörésekor, tavaly tavasszal a klubok zárva voltak, de akkor is igyekeztük a demensek helyzetét figyelembe véve egyéni megoldást találni. A házi gondozás, étkeztetés és az ügyintézésben való segítés folyamatosan működött. Jelenleg a klubok nyitva vannak, speciális szabályok mellett a demensellátás zavartalan. A klubban viseljük a maszkot, a gondozónők és az ellátottak egyaránt. Kezdetben, ha azt kérdezik, hogyan lehet egy demens emberrel megértetni a korlátozások fontosságát, lehet, hogy azt mondom, ez lehetetlen – így a szakember.

– De nem az. Ők is képesek tanulni, és ha nem is képesek megérteni egy új helyzetet, legalább valamilyen szinten tudnak alkalmazkodni hozzá. Amikor elkezdtük a hőmérőzést a klubban, nem értették, hogy miért kell megállni az ajtónál, most már reggel automatikusan megállnak, mert tudják, hogy ez az új rend. Sokszor ők maguk mondják: „persze, járvány van”. Ugyanez a helyzet a maszk használatával is. Megpróbáltuk humorral kezelni a helyzetet (például a hölgyeknél milyen ruhához milyen maszk illik) és ez be is vált. Szerintem itt nem az a jó módszer, hogy azt mondjuk, elkaphatja a betegséget, ezzel csak a félelmeiket táplálnánk, ami állapotromláshoz vezet. Ha érzik a gondozón, hogy ez egy természetes dolog, akkor könnyebben elfogadják, hogy most más szabályok szerint kell élni a mindennapjaikat.

Az idős embereket általában megviseli, hogy a járvány elzárja őket hozzátartozóiktól. Viszont a legtöbb demens esetében erre nincs is lehetőség.

– Demens betegek számára alapvetően minden változás állapotromlással jár. Ez nem jelenti azt, hogy később valamilyen szinten ne tudnának alkalmazkodni új helyzetekhez. Ha rendszeresen kapcsolat volt a hozzátartozókkal, természetesen nagyon megzavarja őket hiányuk, de itt ennél is többről van szó. A demencia jelentősen befolyásolja az életvezetési képességet. A legtöbb demenciával élő személy nem képes önmagát ellátni és akár 24 órás felügyeletre szorul. Itt nem teheti meg a hozzátartozó, hogy beadja az ajtón a megvásárolt vagy elkészített élelmiszert. Előfordulhat, hogy a beteg elkóborol, nyitva felejti a gázt vagy a vízcsapot, és akkor még csak pár rájuk leselkedő veszélyt említettem. Bármennyire is szeretnénk megóvni őket a koronavírus-fertőzéstől, meg kell oldani a felügyeletet is. Vannak olyan tevékenységek, amikhez közeli fizikai kontaktus kell. Például az étkezésben való segítségnyújtás vagy a higiénés szükségletek kielégítése. De ez nem jelenti azt, hogy a kockázatot nem tudjuk csökkenteni. Az alapvető, hogy ha valaki betegnek érzi magát, akkor nem vállalja a gondozást. Ez családtagokra is vonatkozik. Fontos a megfelelő védőeszközök, szájmaszk, gumikesztyű használata – mondta.

A mostanság oly sokat emlegetett virtuális kapcsolattartásra demencia esetén már nem annyira jelentkezik igény, hiszen a betegnek itt már napi szintű vagy állandó felügyeletre van szüksége. A virtuális tér azonban könnyebbséget jelenthet a hozzátartozóknak. A Barátság utcai idősek klubjában demens személyek számára nappali ellátást nyújtanak, miközben a hozzátartozók dolgoznak. Érthető volt az aggodalom márciusban, amikor a klubok bezártak. A hozzátartozókkal a szakemberek napi kapcsolatban voltak, telefonon, illetve e-mail­-ben. Az idő előrehaladtával a családok virtuális felületeken is egyre több segítséget kaptak. Megjelentek tájékoztató és napi gondozási tevékenységet segítő kisfilmek a Youtube-on, és a járvány miatt félbeszakadt Alzheimer Café is megszerveződött online formában.

A gondozónők kéthetente mehetnek szűrésre, a klubban dolgozók valamennyien túl vannak az első oltáson, és február elején már a második oltást is megkapják. Ez nagy könnyebbség, de a szabályokat továbbra is be kell tartani. A hozzátartozók többsége regisztrált már az oltásra, arról viszont nem tudni, hogy családtag ápolása miatt valaki előbbre kerülhetne az oltási sorban.

Kiemelt képünkön: A maszkviseléssel a demens embereknek is meg kellett barátkozniuk