Gluténmentes diéta gyermekkorban – Vasi gasztroenterológust és érintett családot kérdeztünk

A cöliákia – lisztérzékenység – autoimmun betegség, amely genetikailag meghatározott, környezeti provokációra alakul ki. A vékonybél bolyhainak pusztulásával számos gyomor-bélrendszeren kívüli tünettel, társbetegségekkel járhat. – Azáltal, hogy felszívódási zavarok, hiányállapotok alakulnak ki, minden szervrendszerünk érintett lehet. A tartós vashiánytól a B-vitamin-hiányon, a kálcium-felszívódás zavara miatti csontképzési problémákon át meddőség, vérszegénység, idegrendszeri tünetek esetén is gondolni kell a lehetőségére.

Nemcsak a klasszikus tüneteket – puffadást, fogyást, hasmenést – kell tehát keresni – sorolja dr. Kolbenheyer Erik belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos. A betegség előfordulásának gyakoriságára jellemző, hogy a becsült érték szerint Közép-Európában százból egy ember érintett. A cöliákiát gyermekkorban az esetek többségében nem ismerik fel, mert nem produkál tipikus tüneteket vagy nem érkezett meg az a trigger – beindító folyamat, például bélrendszeri fertőzés –, ami klinikai tüneteket okoz később – mondja.

– Fontos hangsúlyozni, hogy a diagnózishoz nem elég a vérvétel, szükség van vékonybél-biopsziára is, hogy kiderüljön, a páciens lisztérzékeny vagy nem-cöliákiás gluténérzékeny – az utóbbiaknál is tüneteket okoz a glutén fogyasztása. A gyógyítás kulcsa a gluténmentes étkezés – étrendileg tehát rendben tartható a cöliákia. A fel nem ismert, kezeletlen állapotok örök „kórságot” generálnak a pácienseknél – az említett másodlagos betegségek dominálhatnak, a vékonybélben egyéb betegségek, hosszabb távon akár rosszindulatú elváltozások is kialakulhatnak. Elhúzódó – két-három hetet meghaladó – hasi panaszok esetén érdemes orvoshoz fordulni.

H. Pezenhófer Brigitta kislányáról másfél évesen derült ki, hogy lisztérzékeny. A most 11 éves Zsóka autoimmun betegsége felforgatta a család életét. – Nagy kihívás volt ezzel szembesülni, ugyanakkor anno életet is mentett a diagnózis. Amikor megkaptuk az eredményt, a nagymamám 80 éves volt, és egész életében vérszegénységgel kezelték. Dr. Balogh Márta gasztroenterológus főorvos az egész családot szűrte, kiderült, hogy a nagymamám is lisztérzékeny. Elkezdett diétázni, és onnantól javult a vérképe. Azóta édesanyámról is bebizonyosodott, hogy gluténmentesen kell étkeznie.

A két kisfiamat évente-kétévente visszük szűrésre, vizsgálatra. A főorvosnő sokat beszélget a szülőkkel, biztat bennünket. Egyszer úgy fogalmazott: ha neki betegséget kellene választania, ezt választaná, a gyógyszer nélküli, életen át tartó diétát. Visszatérve a kislányomra: mivel társbetegség nem mutatkozott, nem kellett gyógyszerrel kezelni, diétát kezdtünk. Zsóka tartós beteg. Míg a többi ételallergia esetében javulás mutatkozhat, a cöliákia nem gyógyítható, kezeléséhez egy életen át száműzni kell a gluténtartalmú – búza, rozs, árpa, zaba stb. – élelmiszereket az étlapról.

Azóta Brigittáék egész családja gluténmentesen étkezik, kivéve a pékárut – azt külön vásárolják Zsókának. Ha tésztafélét esznek, abból is a gluténmentest választják. A főzelékeknél a habarás, a rántás is így készül. Az elején mindez nagy áldozattal járt. Azt elmagyarázni például, hogy miután a gluténmentesen készített pörköltet rámerik a gluténos nokedlire, a merőkanalat ne érintsék hozzá, mert ebben az esetben az már szennyeződhetett, és Zsóka nem eheti meg a számára készült nokedlivel.

Régen is sokan ültek asztalhoz – a megszokott ízeket más váltotta fel. Már hozzászoktak a kukoricakeményítő, a rizsliszt használatához. A sütiknél a normál receptek gluténmentes változatát sütik. Kitapasztalták, hogy legalább 3-4 féle gluténmentes lisztet kell összekeverni ahhoz, hogy olyan állagot kapjanak, amin nem lehet észrevenni a különbséget. A családban van, aki gluténmentes kovász felhasználásával kísérletezik.

– Zsóka pici kora óta nagyon fegyelmezetten táplálkozik, ugyanis, ha nála diétahiba csúszik be, akkor másfél órával később a glutént visszalöki a szervezete, ami nagyon heves reakciót mutat, több órás hányással jár. Öt-hat alkalommal előfordult már ilyen, ő végigélte, mi végignéztük a szenvedését. Legutóbb szentáldozásnál fordult elő – neki gluténmentes ostya kell, és elég, hogy egy gluténos aprócska ostyadarab hozzáérjen a másikhoz. Iskolai programokon, táborokban, kirándulásokon, étteremben, fagyizóban is előfordulhat ilyen – mondja.

Az iskolában a hasonló cipőben járó szülőkkel és az osztályfőnökökkel összetartanak. Farsangon például külön gluténmentes asztal készül. A diétás étkeztetés kérdése az óvodákban, iskolákban ugyancsak nagy kihívás. Brigi sokat tett azért, hogy a lisztérzékeny gyerekek is kapjanak tízórait és uzsonnát a szombathelyi nevelési-oktatási intézményekben. A gyerekeknél a lelki oldal, a másság érzése, a diszkrimináció is előkerül.

Nagyon nehéz nekik, és még az út elején járnak, mondja az anyuka, aki szerint sokat kell beszélni a témáról, hogy az információ eljusson mindenkihez. Azt se hallgatja el, hogy a betegséggel küzdők családjainak jól jönne több támogatás, hiszen a gluténmentes élelmiszerek ára sokkal magasabb.

– Kenyérben, tésztában, rántással és panírozással készült ételekben jóval szegényebb is lehetne az étrendünk – bocsátja előre Márkné Varga Zsófia funkcionális táplálkozási tanácsadó. A cöliákiások gluténmentes étrendjében a búza helyettesítése feladat, de így is nagyon változatosan lehet táplálkozni.

Rizsliszttel, kukoricaliszttel lehet főzni, sütni – igaz, a kukorica Magyarországon a legtöbbet nemesített növények közé tartozik, ahogy a búzára is jellemző, hogy a termesztés során sokat vegyszerezik – a felderítetlen gyomor- és bélrendszeri problémák hátterében ez is állhat. A köles, a hajdina, a quinoa, az amarant köretként nagyon jó alternatívák. Az üzletláncok polcain sokféle gluténmentes termék kapható: lisztek, kenyerek, zsemle, muffin és száraztészták is. A főzéshez használt nyersanyagok közül gluténmentesek a nyers gyümölcsök, zöldségek, a tej, a húsok, a vaj, a hidegen sajtolt növényi olajok, a dió, a mandula, a mák. Az utóbbiakkal a lisztet nagyon jól lehet helyettesíteni, részben vagy egészben még finomabb lesz a végeredmény – mondja.

Szerinte célravezető, ha egy lisztérzékeny gyermek szülei nem akarnak pontosan ugyanúgy megoldani mindent az étkezésben, mint egy egészséges gyereknél. Vannak ételek, amelyek kihagyhatók vagy helyettesíthetők. (A hagyományos kakaós csiga helyett gluténmentes zabkása is lehet reggelire.) Azt is tudatosítani kell, hogy se gyermek, se felnőtt számára nem tragédia ez a betegség, sőt olyan szempontból nyereség, hogy egy cöliákiás gyerek eleve előbb találkozik az egészséges ételekkel. – A gluténmentes táplálkozás több munkával, otthoni ételkészítéssel jár, de megéri: tudjuk, miből készül az étel, és a mai világban az is nagy nyereség, ha nem kész dolgokat vásárolunk drágán.