Felavatták a nemzeti összetartozás terét Felsőcsatáron

Konczér Katalin, a település polgármestere a támogatást megköszönve elmondta, hogy a most létesült emlékhely egy hálózat részeként zarándokpontként szolgálhat majd azok számára, akik szeretnék leróni tiszteletüket a hűségüket kinyilvánító falvak előtt. A továbbiakban Szedlacsek Emília, a pályázat lebonyolításában közreműködő Magyar Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója mondott köszöntő szavakat, kiemelve, hogy a békediktátum évfordulója ma már nem gyásznap, hanem minden magyar összetartozásának ünnepe.

Dr. Hende Csaba, a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés alelnöke ünnepi beszédében groteszk és elhibázott döntésnek nevezte a Versailles-ben aláírt békeszerződést, amiről még Vlagyimir Iljics Lenin is megállapította, hogy egy következő világháború csíráját rejti magában. A veszteségeket felidézve viszont arról is megemlékezett, hogy az egykor Felső- és Alsócsatáron élő emberek bátor döntése máig égő, világító fáklya. Élteti bennünk a reményt és erősíti az összetartozás érzését, hiszen akkor a német és horvát ajkú lakosság is hazája, István király Magyarországa mellett döntött.

Az ünnepi beszédek után Várhelyi Tamás plébános Isten áldását kérte az emlékhelyre, majd a helyi óvodások, iskolások és a Rozmaring énekkar adott ünnepi műsort. A koszorúzást követően a résztvevők a játszótérnél folytatták az ünneplést, ahol az őrtüzet is fellobbantották.

A négymillió forintos pályázati támogatásból Felsőcsatár önkormányzata a templomépület mögötti „szigetre”, a volt Hősök terére álmodta meg az összetartozás terét. Az elburjánzott növényzetet kitakarították, a korábban is meglevő háborús hősi emlékművet a most kapott „Rendületlenül” feliratú bronz relieffel együtt egy csatári kőtömbre, méltó központi helyre telepítették át. A parkot tereprendezést követően térkövezéssel, kertépítéssel, zöld sövénnyel alakították ki, az emlékmű mögé pedig egy tiszafát ültettek.