Megyénkben nem volt jég a szupercellában, de a jégkármérséklő rendszert többször élesítették

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett jégkármérséklő rendszer történetének eddigi legaktívabb napját hozta június 25-e. Annak ellenére, hogy a generátorok országszerte folyamatosan működtek, az extrém időjárás több helyen okozott jégesőt. A szélsőséges időjárási helyzetet a napok óta tartó hőséget lezáró hidegfront okozta, ami nagy mennyiségű nedvességet, hűvös levegőt hozott magával, heves zivatarok pattantak ki.

Pénteken néhány óra alatt tíz szupercella alakult ki Dunaújváros, Felsőpáhok, Fonyód, Kalocsa, Pécs, Siófok, Szeged, Zalaegerszeg, Zselic és amint képeink is bizonyítják, Szombathely térségében, márpedig hasonlóra még nem volt példa a jégkármérséklő rendszer 2018. évi indulása óta. Az extrém időjárást jól mutatja az is, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat műszerei egy nap alatt feleannyi (93 ezer) villámot regisztráltak, mint eddig az egész évben összesen. A szupercellák nagysága is rendkívüli volt. Egy átlagos zivatarfelhő jégveszélyes része 5-10 négyzetkilométeres. A Horvátországból érkező, illetve a Zselic felett kialakult szupercella mérete megközelí­tőleg 750 négyzetkilométer volt, a Balaton felett összeol­va­dó, illetve a Szeged alatt elvonuló, majd a makói járást elérő cella nagysága pedig meghaladta az ezer négyzetkilométert, tehát százszorosa volt egy átlagos zivatarfelhőnek. Mindezek mellett több, száz-kétszáz négy­zetkilométeres cella is végighaladt a déli országrészen, komoly károkat okozva. A csapadék intenzitását, illetve a felhőben található jégszemek méretét mutató úgynevezett dBZ érték is rendkívül nagy volt, a Makói járásban elvonuló szupercellában 71 dBZ értéket mértek, ami szintén rekord volt a jégkármérséklő rendszer történetében, ilyen magas érték jellemzően hurrikánok esetében tapasztalható.

Az előzetes adatok szerint június 25-én összesen 69 bejelentés érkezett jégkárról. Nagy méretű jég a határon átjövő cellákból esett, a legnagyobbak – tojás nagyságúak – Baranyában. A jégkármérséklő rendszernek köszönhetően az ország belseje felé haladó felhőkben csökkent a jégszemek mérete, itt már jellemzően borsó és cseresznye nagyságú jég hullott. Ezúttal Vas megye megúszta, nálunk nem esett jég, de a talajgenerátorok működtek itt is eleget.

A vasasszonyfai Szekér László – aki 2019-ben a legjobb vasi generátorkezelő volt – elmesélte, idén nagyjából tíz olyan nap volt, amikor riasztást kapott a jégkármérséklő beüzemelésére. Az utóbbi napokban különösen sokszor kellett élesíteni a rendszert, a szóban forgó pénteki napon többször is, de mint megtudtuk, indítania kellett most vasárnap is, és három óráig működésben kellett tartania gépét. Az ország talajgenerátorainak működés­számlálója tegnap negyven védekezési napnál és 92 540 működési óránál járt.

Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint tíz kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. Az azonban garantálható, hogy talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz, mint amelyek a rendszer működtetése nélkül alakulnának ki. Míg 2015–2017 között – a rendszer indulása előtt – 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018–2020 közötti időszakban 47 százalék. Számítások szerint a jégkármérséklő rendszer minden évben több tízmilliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, a lakossági, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.