2023.12.23. 11:00
Móricz Péter történész állított össze a körmendi mozik történetéről egy kiadványt
Új kiadvány jelent meg a Testis temporis - Az idő tanúja - című ismeretterjesztő múzeumi sorozatban. A kötetben a körmendi mozik történetét dolgozza fel Móricz Péter történész, a Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum intézményegység-vezetője.
A kiadvány megjelenésének dátuma nem véletlen: átadták a felújított mozit Körmend belvárosában, a korszerű létesítmény várhatóan jövő tavasszal nyitja meg kapuit a közönség előtt.
Móricz Péter elöljáróban elmondta: a Lumiére testvérek 1895. december 28-án vetítették le első filmfelvételeiket Párizsban. A mozgókép néhány hónap alatt eljutott Magyarországra is, 1896. május 10-én voltak láthatók az első filmtekercsek. Körmenden a 20. század legelején, 1901-ben kezdték el népszerűsíteni az új szórakozási lehetőséget a vándormozisok. Az első körmendi állandó mozit Hacker János, a Rákóczi utcai Rózsa vendéglő tulajdonosa hozta létre fedett kerthelyiégében. Nem sokkal később már akadt konkurencia is, Deutsch Lipót a Korona szálló nagytermében nyitott mozgófényképszínházat.
Körmend első mozija 1912-ben épült fel Hacker János telkén, Rózsa szállodája mellett.
-Meglepő, de az első világháború a moziszakma konjunktúráját eredményezte, Körmend második mozija is ebben az időszakban épült fel: Apolló néven 1917. február 2-án nyitott meg, moziengedélye Edelsohn Leó birtokában volt, aki a szentgotthárdi óragyár főtisztviselője volt, és 1913-ban társalapítója volt a szentgotthárdi Uránia mozgószínháznak.
A korszakban a mozik némafilmeket játszottak, amelyeket zongorista kísért. A Horthy-korszak első évtizedében két mozi, az Uránia és az Apolló várta a vendégeket. Előbbi tulajdonosa, Hacker János elsősorban filmek vetítésére koncentrálta tevékenységét, az Apollóban viszont egyéb rendezvényeket, művészesteket is tartottak.
Az Apolló 1928-tól Orion éven működött, és hamarosan egyetlen mozija maradt Körmendnek annak köszönhetően, hogy 1932-ben bevezette a hangosfilmek vetítését is, míg ezt az Uránia nem tette meg. Az Orion filmszínház 1931-től a Vármegyei Takarékpénztár tulajdonában állt. Amikor a pénzintézet antiszemita támadások kereszttüzébe került, 1941-ben eladta a mozit Traubné Krenner Olgának, aki a világháború végéig üzemeltette a létesítményt. A körmendi moziban 1935 augusztusában mutatták be a magyar filmgyártás büszkeségeként hirdetett alkotást, a Meseautót, amelyet négy napig játszottak hatalmas sikerrel.
A belügyminisztérium 1946-ban a Kisgazdapártnak juttatta Körmend moziját, majd 1948-ban az államosítás sorsára jutott. A mozi 1952-ben vette fel a Vörös Csillag nevet, akkor került a Vas megyei Moziüzemi Vállalat kezelésébe is. Hét évvel később átalakították szélesvásznúvá, új széksorokat és gépeket is kapott. Az 1960-as évektől új konkurenciával kellett megküzdeniük a moziknak, mégpedig a televízióval.
A Vas megyei Moziüzemi Vállalat 1993-ban megszűnt, akkor az önkormányzathoz került a körmendi mozi. 2002-ben Császár Sándor, rönöki vállalkozó vette bérbe a létesítményt, amit tíz évig üzemeltetett. A multiplexek megjelenésével a körmendi mozi egyre nehezebb helyzetbe került, majd 2012-ben be is zárt.
A kiadvány fotókkal gazdagon illusztrált, a kezdetektől napjainkig találhatók benne felvételek.
