Neumann 120 konferencia New Yorkban, Blue Sky, nemzetközi projektek – mozgalmas hetek vannak Miszlivetz Ferenc, az iASK főigazgatója mögött - fotók

Tanulmányúton több intézményben

Neumann János matematikus születésének 120. évfordulóján konferenciákat szerveznek világszerte. Miszlivetz Ferencet az amerikai Neumann 120 konferenciára hívták meg. Előadását New Yorkban tartotta meg, de több város oktatási és kutatóintézetében is hivatalos látogatást tett dr. Matyasovszky-Németh Mártonnal, az iASK munkatársával, a Bibó István Szakkollégium igazgatójával. A több mint egyhetes program a hasonló szellemiségű intézetekkel történő kapcsolatépítést, együttműködési programok elindítását is megcélozta. A tanulmányúton több kiemelkedő jelentőségű intézményben fogadták az iASK-delegációt. Emellett részt vettek amerikai magyar szervezetek fogadásán, a konferencia résztvevői számára adott gála vacsoráján is. A programsorozat Washingtonban ért véget, Takács Szabolcs nagykövetnél tett látogatással zárult.

A teljesség igénye nélkül: a találkozók a City University of New York intézetében indultak és a Columbia University Harriman Intézetében folytatódtak, ahol Miszlivetz Ferenc 2012-ben vendégprofesszorként tanított és ahol az intézet igazgatója, Valentina Izmirlieva professzor fogadta a vendégeket. A Harriman Intézet különös figyelmet fordít a kelet- európai történelem és politika mellett az irodalom népszerűsítésére. Az igazgató szeretné, ha a Harriman Intézet támogatásával évente két, a régióból származó szépirodalmi kötet angol fordítása jelenhetne meg a Columbia University Press gondozásában. A kezdeményezéshez olyan kelet-európai partnerek együttműködésére számítanak, akik részt vesznek a szerzők kiválasztásában és a művek lefordításában. A projektben az iASK közreműködését is szívesen vennék.

Miszlivetz és Matyasovszky-Németh a Kohn Pederson Fox építészirodába is ellátogatott, amelynek nagy tapasztalata van az iASK International Synergy Campus-hoz (ISC) hasonló kutatóintézetek tervezésében, és elkötelezettek az olyan építészeti megoldások mellett, amelyek komplex szemléletmód alapján a helyi kulturális örökséget, és a helyi közösség igényeit is figyelembe veszik a tervezéskor. (Az intézet vezető munkatársa, Csegzi Kamilla erdélyi származású építész előadóként vett részt a Veszprémben megrendezett Nemzetközi KRAFT konferencián).

Léptékváltás

– A nemzetközileg elismert, nagy tapasztalatú intézmények és munkatársaik bekapcsolódására nem csak a tudomány és művészetek terén van szükség – fejti ki a professzor, hozzáfűzve, hogy a már felújított épületeket is magában foglaló iASK Szinergia Kampusz funkciójában, befogadóképességében, hatósugarában is léptékváltást eredményez majd.

– Sok megfontolást, új ötletek és igények egyeztetését kívánja meg az épületegyüttes és a hozzá tartozó kert funkcióinak azonosítása, fenntarthatóságuk átgondolása. A szinergia kifejezést nem divatos jelszónak szánjuk: egy újfajta szemléletet szeretnénk a gyakorlatba is átültetni, amire nemcsak a magyar felsőoktatásnak és kutatói közösségnek, de a tágasabb régiónak, egész Európának szüksége van, és ami természetesen jót tesz Kőszegnek is: iskolavárosként globális szintre emelkedhet. Az új szinergiák tehát nem csupán a hazai és nemzetközi akadémiai élet szereplői, hanem a gazdasági szféra, a helyi kisvállalkozások, a szociális partnerek és civil társadalom képviselői között is fontosak. A kertnek nem csupán a technokrata gondolkodás Science Park-jává, hanem a művészetek, a játszva tanulás, a feltöltődés és az újjal való ismerkedés kertjévé is kellene válnia. Ahol jó tenni egy sétát, de közben szót lehet váltani ismerősökkel és ismerkedni is lehet. – hallottuk a professzortól. Az új és társadalmilag hasznos tudást nem csupán zárt laboratóriumokban lehet előállítani, az váratlan kreatív beszélgetések, inspirációk révén is kialakulhat. A szakirodalomban ezt a jelenséget nevezik együtt-alkotásnak (co-creation), és részben erről szól a Citizen’s science (közösségi tudomány) koncepciója is, mondta.

Előadás a Neumann 120 konferencián

A Neumann 120 konferencián a New York University Langdone Health Center előadótermében a résztvevők Neumann János munkásságának tudományos kutatásokra gyakorolt pozitív hatásáról értekeztek. Kivételt jelentett a Miszlivetz Ferenc által kezdeményezett Can We Survive Technology? (Túlélhetjük-e a technikát?) című kerekasztal-beszélgetés. Itt került szóba Neumann és a Manhattan-projekt résztvevőinek tudományetikai felelőssége, és ennek aktualitása, Neumann életének és munkásságának árnyoldala. (Az előzmények: 1955-ben a Fortune magazinban jelent meg Neumann Túlélhetjük-e a technológiát? című esszéje. A szerző ebben felvetette, hogy az emberi technológia már képes olyan léptékű természeti folyamatok beindítására, amelyeknek az ereje összemérhető a természeti erőkkel. Elsősorban a nukleáris háború lehetőségére gondolt.)

November 10-én a főkonzulátus szervezésében a princetoni Institute for Advanced Study-ba látogattak el, ahol Neumann többek között Einstein, Gödel, Oppenheimer és sok más jeles kutató társaságában dolgozott. Miszlivetz Ferenc David Nirenberggel, az intézet új igazgatójával a kőszegi és princetoni advanced study intézet hasonlóságairól és különbségeiről beszélgetett, stílusosan Robert Oppenheimer dolgozószobájában, aki 1966-ig töltötte be az igazgatói posztot.

KRAFT-program: nagy érdeklődés

Miszlivetz professzor Ilan Chabay magyar származású feltaláló, az Arizona State University (ASU) kutató professzora meghívására a hétvégét Washington DC-ben töltötte. Kezdeményezésére november 13-án az ASU washingtoni intézetében munkamegbeszélést folytattak Arthur Daemmrich igazgatóval. Ott is, mint az említett találkozók során mindenütt, megvitatták a KRAFT-program újszerűségét, valamint a kapcsolódó fejlesztési és kutatási eredményeket. Valamennyi találkozón nagy érdeklődés kísérte a program bemutatását, és pozitív visszajelzést kapott a kulturális örökség integrálására alapozott intézmény-, város- és vidékfejlesztési koncepció. Ez a szemléleti és módszertani innováció, amely a magyar kormány támogatásával a nemzeti fejlesztési program szintjére emelkedett és rövid idő alatt látható eredményeket produkált, a korábbiakban már elnyerte a Bonni Egyetem, a vele szorosan együttműködő ENSZ Egyetem és a Vatikáni Tudományos Akadémia vezetőinek elismerését is. Ezek az intézmények az iASK – Nemzetközi Szinergia Kampusz fejlesztésébe, munkájába kutatói vagy partnerintézményei szívesen bekapcsolódnak.

Miszlivetz Ferenc, Ilan Chabay Takács Szabolcs nagykövettel egyeztetett arról, hogy az intézet hogyan kapcsolódjon be a Holocaust 80. évfordulójára tervezett 2024-es rendezvénysorozatba. Szóba került az is, hogy az iASK jövőre bemutathatja legfontosabb eredményeit és fejlesztéseit New Yorkban, Philadelphiában és Washingtonban. Az elképzeléshez mind a nagykövet, mind Novák Tamás támogatásáról biztosította a látogatókat.

– Kapukat kinyitó út volt az amerikai. Lényeges, hogy jobban látszódjon a nagyvilágban az általunk végzett sokoldalú munka, amire nemcsak Magyarországon, hanem globálisan is van igény, és amiben újat tudunk mutatni: ez nem más, mint a kulturális örökség beforgatása a fejlesztési elképzelésekbe. A múlt gazdagabb, jobb megértése, bemutatása ugyanis a jelenen át el tud vezetni a jövő sokoldalúbban megalapozott és az értékeket, a tradíciókat, az identitás mélyebb elemeit jobban figyelembe vevő világba, ami remélhetőleg a mostaninál kevésbé sérülékeny, törékeny és széteső lesz. Jó példája ennek a zsinagóga, amelynek korábban soha nem tárták fel a történetét, miközben Kőszeg egyik legizgalmasabb épülete. A múlt egy darabja, amivel kapcsolatban szeretnénk abba az irányba vinni a programokat, hogy az elmélyülés, a kontempláció, a békés visszaemlékezés helyszíne legyen, ahol a kultúra, az értékek, a művészet is helyet kapnak. Láttatni, hogy az egyén, a művész, a művészet, a művészi kifejezés milyen fontos a megértésben, abban, hogy a helyi közösség hogyan éli át saját múltját, jelenét, jövőjét. Mindez érdekes váltás a tudományos kutatásban, és jó látni, hogy ez a világban máshol is tetten érhető, méghozzá magas szinten.

Blue Sky: tudományos igényű együttgondolkodás

Héják és galambok: Béke és háború: együttműködés és pusztítás a 21. században címmel 5. alkalommal rendezték meg a Blue Sky Konferenciát a BTK Zenetudományi Intézet, a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete, az UNESCO Örökségmenedzsment és Fenntarthatóság Tanszéke, a Pannon Egyetem Kőszegi Kampusza és az ISES Alapítvány szervezésében. Az előadások, panelbeszélgetések Európa jövőjével foglalkoztak, a globális hatalmi eltolódásokat elemezték. Kiemelt témaként megjelent a fenntarthatóság, az ellenálló-képesség és az energiastratégiák kritikus kapcsolódási pontjai. A kutatók a jövő műveltségéről, a művészetek és a tudományok összekapcsolódásáról is prezentáltak.

Megfogalmazódott az is, hogy a gyorsan változó és bizonytalan világban egyre fontosabbá válik a folyamatok megértése és a jövőre vonatkozó forgatókönyvek megismerése. Az olyan összetett globális kihívások, mint az éghajlati és a geopolitikai változások, az élelmezésbiztonság megteremtése gyors és határozott döntéseket és együttes fellépést kívánnának meg, amitől ma távol vagyunk.

– A Neumann-konferencia résztvevői közül többen személyesen vagy online bekapcsolódtak a Blue Sky panelbeszélgetéseibe. Ez is a közös akaratot mutatja, hogy a tudományos igényű együtt gondolkodás szélesebb közönséghez juthasson el. Célunk, hogy a konferenciákból összefoglaló kötet szülessen, amely világszinten tükrözi a sokféleséget; és egy beszámoló készüljön a mostani világállapotról, amely mélyebben és összefüggéseiben világítja meg az általában pontszerűen kezelt világméretű problémákat, mint a klímaváltozás, a háborúk, a pandémia, a migráció vagy a globális szinten is érvényesülő korrupció.

Az épületek együttese: új társadalmi tér

Mint ismert, tavaly novemberben a Nemzetközi Ingatlan Szövetség Magyar Tagozata, a FIABCI Hungary az iASK Nívódíj Pályázatra beadott anyagát kategória győzelemmel és emlékdíjjal ismerte el. 2022-ben az épületleírásokkal, gazdag fotódokumentációval ellátott pályaművek elnyerték a nemzetközi zsűritől a „Városi léptékű fejlesztés” kategória I. díját, illetve a Kovács Attila Emlékdíjat. Idei előadásában Miszlivetz Ferenc az ingatlanfejlesztés és a településfejlesztés kölcsönhatását, a Kraft-projekt küldetését ismertette. Mint mondja, közös célként fogalmazódott meg, hogy a Kraft-projektben megvalósuló fejlesztés új kategóriaként jelenjen meg a FIABCI World Prix d’Excellence pályázaton.

– Az épületek együttese új társadalmi teret hoz létre, amely az ingatlanszakmában releváns újítás, és megint csak az általunk több mint egy évtizede felfedezett gondolatot bizonyítja, hogy a megfogható tárgyi valóság, a bizonyosságok világa, az épületek és a körülöttük, bennük mozgó emberek, a társadalom és a nagy ökológiai egész, a táj együtt- és újra értelmezendő. Ezekben a több irányból induló, de végül is összetalálkozó folyamatokban nagy belső, még kihasználatlan erő rejlik – fogalmazott a professzor.