Ötven éve alakult meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Vas Vármegyei helyi csoportja - fotók

A Bechtold István Látogatóközpontban Haraszthy László, az MME alapító és elnökségi tagja beszélt az egyesület történetéről, és mutatta be a jubileumra megjelent, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület első ötven éve című könyvet. Az MME sikerének titka az összefogás a madarak és azon keresztül a természet védelme érdekében, mondta, hozzáfűzve, hogy kellettek kiemelkedő személyiségek is, ezenkívül szükség volt erkölcsi tartásra, szakmaiságra, elhivatottságra, önzetlenségre, profi szervezetre, hosszú távú gondolkodásra és társadalmi támogatottságra is. Európai összehasonlításban is jelentős a szervezet, jegyezte meg Haraszthy László, majd 1974-től a mérföldköveket sorolta. Végül annak adott hangot: kötelességükké vált történetük összefoglalása. Összefogással készült a 16 fejezetből álló könyv is: mások mellett száz szerző és 115 fotós munkája – leltár és üzenet az utánuk következőknek.

1974. március 24-én a Kőszegi Evangélikus Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium "vetítőtermében" (ma díszterem) alakult meg Bechtold István elnökletével az MME Vas Vármegyei (Kőszegi) Helyi Csoportja. Ennek tiszteletére szombaton az iskolaépület földszintjén avattak emléktáblát. Illés Péter, a helyi csoport alelnöke köszöntőjében történeti kiegészítést is adott: az alapítók közül Gerber Gábornéval beszélt telefonon, aki egyebek mellett elmondta, Bechtold István nagy tudású ember, polihisztor volt, Tóth Sándorral együtt motorja és lelke a megalakult helyi csoportnak.

Dr. Gyurácz József ornitológus, a helyi csoport elnöke avatóbeszédében felelevenítette a vasi madarászközösség működésének elmúlt ötven évét. A 8-as számú helyi csoport alakulásakor a Nyugat-Dunántúl egyetlen MME szervezete volt. A csoport 1984-ben Chernel István nevét vette fel, és rövidesen egész Vas vármegyét behálózó szervezetté fejlődött, jelenleg 200 fős a tagsága. A vasi madarászok közül többen az MME országos vezetésében is vállaltak feladatokat. Az egységes módszer alapján gyűjtött és rögzített megfigyelési, madárgyűrűzési adatok a madarak és a természeti folyamatok alaposabb megismerését, a célzott fajvédelmi és nevelési programok a madarak és élőhelyük hatékonyabb védelmét, hosszú távú megőrzését szolgálják, mondta. Eredményeik között sorolta: 308 madárfaj előfordulását bizonyították Vas vármegyében 2023-ig. Barbácsi Zoltán, Tóth László és Illés Péter révén például a tüzesfejű királyka, a nílusi lúd és a karmazsinpirók első hazai fészkelését is a mi vidékünkön bizonyították. Madárfaunisztikai eredményeiket megyei névjegyzékekben foglalták össze. 

Madárgyűrűző táborokat szerveztek, összesen 136 madárfaj 163 520 példányát jelölték meg és 39 557 visszafogást ellenőriztek 1998 és 2023 között. A madárvárta kutatási eredményeiről rendszeresen jelentek meg tanulmányaik – 2019-ben a madárvárta elnyerte a Vas vármegyei érték minősítést. 1981 óta pontos adatokkal rendelkeznek a Vasban fészkelő fehérgólya-állomány nagyságáról, változásáról. Felmérték a templomtornyokban fészkelő gyöngybaglyokat – az utóbbi években folyik a baglyok és a nappali ragadozómadarak térképezése. 1997-ben indították el, és 2001-ig Szombathelyről szervezték az országos gyurgyalagvédelmi programot. A sérült madarak mentését és gondozását Bechtold István és Horváth Ildikó alapozta meg Kőszegen. Több közös madártani és természetvédelmi programot szerveznek napjainkban is az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársaival. Rajz- és fogalmazáspályázatokat hirdetnek, madárgyűrűzési bemutatókat tartanak a Tömördi Madárvártán. Az emléktábláról Gyurácz József úgy fogalmazott: elődeik előtt tiszteleg, és útmutatásul szolgál az ifjú nemzedékek számára.