Frissen Vasból

2021.07.31. 18:00

Bemutatták az Életünk legendás főszerkesztője, Pete György tiszteletére összeállított emlékszámot

Az Életünknek mindig nagyobb híre volt mint ahányan olvasták. Legendás főszerkesztője, a nemrégiben elhunyt Pete György olyan elemekből építette fel a folyóirat karakterét, ami országosan ismertté, egyedülállóvá tette. A rá emlékező lapszámot a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban mutatták be.

Merklin Tímea

Pete György életrajzában szembetűnők a dupla számok: 1944-ben született, 1977-től 1999-ig volt az Életünk főszerkesztője (22 éven át), és 66 éves korában jelent meg az első szerzői kötete.

Halálának időpontja körül sok volt a bizonytalanság, téves információk kerültek a sajtóba, az internetes lexikonban ez áll: „2021. április 7. vagy előtte.” Az Életünk emlékszám azonban családtagoktól szerzett, helyes adatokat rögzít: a celldömölki kórház tüdőosztályán hunyt el 2021. március 26-án; felesége, Komáromi Mária április 1-jén követte őt. Az óbudai temetőben helyezték őket örök nyugalomra.

– A halála körülményei olyan nehezen voltak tisztázhatók, mintha a több száz évvel ezelőtt meghalt Balassi Bálintról beszélnénk – mondta Fűzfa Balázs irodalomtörténész. Pete Györgyöt közvetítő személyiségként határozta meg, aki a szerkesztésben élte át az alkotás csodáját, az új minőség létrehozását az egymás mellé helyezett szövegek sorrendiségéből. – A szerkesztő láthatatlan, de érzékelhető életművet hozott létre, amely nem a tudásunkhoz, hanem az érzékelésünkhöz áll közel. Azt, amit Pete György csinált, nem annyira tudni lehet, mint inkább érezni – fogalmazott Fűzfa Balázs –, és az egészet 2010-ben megkoronázta a Talpig Vasban című saját könyvvel. Eközben úgy élt, hogy akár évekre el tudott tűnni még a barátai elől is. Alexa Károly, az Életünk jelenlegi főszerkesztője Pete György halálával kapcsolatban elmondta: egy olyan világban, ahol mindenki azonnal mindent tud, abszurd, hogy ki mit hallott alapon kell kideríteni, mi történt. Amint mondta, a jelenség kissé hasonlít azokra a régi mitológiai hősökre, akik voltak, produkáltak, aztán eltűntek a világmindenség titkai között, de az idő hívására elő-előbukkannak, és újra élnek. Pete Györgynek sok személyes anyaga maradt meg a könyvtárban, néhány bekerült az emlékszámba, ezeket válogatva Alexa meg-megdöbbent – pedig ő maga kortárs –, hogy milyen kép rajzolódik ki arról az időszakról. Örömét fejezte ki, hogy felhívására a barátok, kollégák, társak és utódok nyitott lélekkel írták le gondolataikat az emlék- számba.

– A szerkesztés Pete György számára önmegvalósítás volt, hivatás, egy életforma tükröződése. Amikor az életművét létrehozta, a magyar irodalmi élet a folyóiratokban zajlott, a könyvkiadás nagyon lassú volt. Pete megtalálta, ami a lapot egyedivé tette: az emigráció irodalmát, a magyar őstörténetet és az akkori fiatal generációt, amelyhez Zalán Tibor is tartozott – mondta Alexa Károly.

– Nem volt egyszerű a fiatalokkal foglalkozni, akkor jöttek a Ratkó-gyerekek, sokan voltunk, a nevünket sem tudták megjegyezni a szerkesztők – fűzte tovább Zalán Tibor. – Pete kockáztatott azzal, hogy felvállalta a fiatalokat, de egyúttal országos jelentőségű folyóiratot hozott létre. Ha nincs az „arctalan nemzedék”, amit ő generált belőlünk, még húsz évig töprenghettem volna, hogyan leszek költő. Megdöbbentő, hogy egy ilyen volumenű ember úgy tudott élni Pesten az utóbbi években, hogy nem vettük észre, és úgy tudott meghalni, hogy nem vettük észre. Tíz éve találkoztam vele egy villamosmegállóban, eléggé rossz állapotban volt, megbeszéltük, hogy majd találkozunk, iszunk jó borokat, de aztán eltűnt, és már csak a halálhírét hallottam Alexa Karcsitól.

Száraz Miklós György író online kapcsolódott az esthez, aki az édesapja, a Kossuth-díjas író, Száraz György révén ismerte meg Pete Györgyöt, akkoriban nem írni akart, hanem régész szeretett volna lenni.

Pete György 1944–2021 Fotó: VN-archív/Benkő Sándor

– Eljött hozzánk, apámat kereste, megvárta, ha nem volt otthon. Letette magát a fotelba, elővett egy üveg pálinkát, megkérdezte, hogy iszom-e. Ha igent mondtam, mehettem a poharakért, ha nemet, akkor meghúzta az üveget – mesélte, hozzátéve azt a számára legizgalmasabb élményt, amikor egyszer az őstörténetről, a népvándorlás régészetéről beszélgettek, nem tudott olyan témával előhozakodni, amire Pete Gyuri ne tudott volna érdembelit mondani. – Meglepett és lenyűgözött – emelte ki Száraz Miklós György.

Gyurácz Ferenc közelről ismerte Pete Györgyöt, közvetlen munkatársak voltak, amikor az Életünk folyóiratnál dolgozott, majd 1994-től lett a Vasi Szemle főszerkesztője. Az általa vezetett Magyar Nyugat Kiadó jelentette meg 2010-ben a Talpig Vasban kötetet, amely Pete György közéleti írásaiból válogat; jelentős részük az 1989–1990-es változásokat előkészítő időszakban született. Az Életünknek az volt a fénykora. Szó esett Pete könyvkiadói tevékenységéről: így a nyugati magyar irodalom, a grúz kultúra, Hamvas Béla életművének megismertetése céljából tett vállalásairól is. Az utóbbi tíz évben a Vasi Szemlében publikált.

A Pete-emlékestet Fűzfa Balázs azzal zárta, hogy e megszólalásokkal talán sikerült egy kicsit láthatóvá tenni a láthatatlant.

Kiemelt képünkön: Fűzfa Balázs, Alexa Károly, Gyurácz Ferenc és Zalán Tibor a Berzsenyi Dániel Könyvtárban, az Életünk emlékszám bemutatóján

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában