Bokányi Péterre emlékeztet a Kőszegen elültetett vérbükk - fotók

Bokányi Péter sokoldalú ember volt. Aki szemtanúja volt éveinek, évtizedeinek, amelyek Kőszeghez kötötték, láthatta, hogy a maga halk, de bölcs szavaival, tetteivel mindig az irodalomra, az írókra, költőkre és a város e tekintetben is gazdag örökségére hívta fel a figyelmet. Kőszeg irodalmi örökségének most már része az ő irodalomtörténészi, -kritikusi és tanári munkássága is. A hely, ahol állunk, szellemének és kezének nyomát is viseli, jegyezte meg köszöntőjében Básthy Béla polgármester.

Arról, hogy miért méltó a hely emlékének őrzésére, Söptei Imre főlevéltáros, a Kőszegi Múzeum, Könyvtár és Levéltár osztályvezetője beszélt. A közelben található a tábla, ami a vasi írók, költők emlékét őrző út kőszegi szakaszát jelenti. Az ő szellemiségét idézi a 2004-ben felavatott Faludi-emléktábla is a bencés rendház oldalán, csakúgy, mint a parkban elhelyezett Ottlik-szobor – sokat foglalkozott ugyanis Ottlik Géza munkásságával. A Jurisics téren a Sgraffitós ház 2007-től másfél évig az Életünk folyóirat szerkesztőségi irodájaként működött. Ott szántak helyet a Pannon Irodalmi Múzeumnak, sorolta, és közéleti tevékenységét is említette.

Az érettségiző osztályból Vadász Kristóf Illyés Gyula A költő felel című versét mondta el – a verset Gyurácz Ferenc választotta. Mátay Mónika, az FTI-iASK kutatója a Kőszegi történetek című könyvből Bokányi Péter Az a három év például: Ottlik nyomában című írásából olvasott.

– Nem voltam Péternek elég jó barátja – ezt Beck Zoltán, a 30 Y zenekar alapítója, dalszerzője, a PTE BTK Romológia tanszékének egyetemi adjunktusa mondta, aki diáktársa volt Bokányi Péternek – közös éveikre emlékezett elcsukló hangon. 

A Kőszegi Vonósok Kárpáti Sándor Andantinóját játszották, miközben a diákok elültették a fát. Szilasi Janka Zalán Tibor költeményét adta elő Berzsenyi búcsúja Bokányi Pétertől címmel.