Itt a magszórás ideje – reneszánszát éli megyénkben is az otthoni veteményes

Az elmúlt egy év bebizonyította, mekkora értéke van a kertnek, legyen az a házunk közvetlen közelében vagy a városszéli külterületen. Vannak, akik a hirtelen jött szabadidő hatására, mások anyagi megfontolásból vagy éppen az egészség védelme érdekében döntöttek úgy: az eddig csak pihenésre használt kertben veteményest alakítanak ki. Ha valaki még csak a tervezésnél tart, annak azt tanácsoljuk: akármekkora is a kísértés, kezdje kicsiben! A veteményest célszerű napos és jól megközelíthető helyen kialakítani, hiszen majd naponta öntözni, gondozni kell. Egy négytagú családnak bőven elég először 10-15 lábnyi területet megművelni, ugyanakkor fontos a talaj megfelelő előkészítse.

A bő termés titka a jó talaj

A konyhakertnek szerves anyagban gazdag termőföldre van szüksége, a beültetés előtt ajánlatos megtrágyázni vagy komposzttal feltölteni. Ügyeljünk a vízáteresztésre és a víz­elvezetésre is, ha a kert nem vízszintes, szükség lesz gátakra. Mutatósak és termékenyek a magaságyások: púpozzunk fel földet a talajszínt felett jó tíz-húsz centiméterrel, majd kerítsük el kővel, téglával, fával vagy kész kis kerítés­elemmel. Így egyrészt könnyebben felmelegszik a föld és hamarabb ültethetünk bele, másrészt a jó elhatároltság a gondozást is megkönnyíti.

Minden növénynek megvan az ideális ültetési ideje. Ilyentájt már sok helyen a földbe kerültek a hidegtűrő zöldségfélék magjai, de még most sem késő elvetni a sárgarépát, retket vagy a zöldborsót. Célszerű úgy számolni az idővel, hogy betakarítás után még maradjon idő másodvetésre vagy más növények termesztésére. Az ültetésnél vegyük figyelembe azt is, hogy a magasra nővő növények, mint például a kukorica, árnyékot tartanak a kisebbeknek. A kezdő kertészek nyugodtan próbálkozzanak például a mángolddal, ami jól bírja a hideget és a meleget is, de gyors és látványos eredmény érhető el a salátafélékkel is, továbbá könnyen termeszthető a retek és a paradicsom is.

Jószomszédi viszony

Ezúttal ne a látvány legyen a fő szempont, hanem azt vegyük figyelembe, hogy mely zöldségek kedvelik leginkább egymás közelségét. A borsó például szépen fejlődik a spárga, a káposzta és a fejessaláta mellett, de nemkívánatos szomszédja a vörös- és a fokhagyma. Ültessünk krumplit bab, káposzta, zeller, borsó vagy paradicsom mellé, de tartsuk távol a cukkinitől. A retket lehetőleg ne a káposzta közelébe ültessük, a fejessaláta ugyanakkor jól megfér a cékla és az uborka mellett.

Érdemes figyelni arra is, hogy ugyanazt a növényt ugyanarra a helyre ne ültessük a rákövetkező évben. A leg­ideálisabb, ha az azonos családba tartozó növények helyét is mindig máshol alakítjuk ki, hiszen ezeknek a növényeknek hasonlóak a tápanyagigényeik, ugyanazokat az anyagot szívják fel a talajból, és jó eséllyel még a kártevőik is azonosak.

Veteményes a balkonon

A nagyobb helyet kívánó növények kivételével tulajdonképpen bármit megpróbálhatunk erkélykörülmények között is nevelni: retket, újhagymát, petrezselyemzöldjét, salátát. Számos, kifejezetten balkonkompatibilis fajtát is kínálnak már a kertészetek polcain például paradicsomból, és jól elélnek kis helyen a fűszernövények is. Ha a hely engedi, válasszuk le a terasz egy sarkát, és alakítsunk ki itt magaságyást, de jó megoldás az is, ha sok kisebb cserepet, ládát teszünk egymás mellé.

A balkonkertészkedéssel nyilvánvalóan nem váltjuk ki a vásárlást, de arra mindenképpen jó, hogy egy kis zöld mellett megpihenjünk, kikapcsolódjunk. A növények ápolása közben, a termést, virágot látva eddig nem érzett örömhöz és sikerélményhez juthatunk – valljuk be, ezekben az időkben különösen ránk fér.