A csokihoz törpeszúnyog, a banánhoz denevér kell

Manapság a szúnyog, a légy, a darázs, a rovar, pláne a pók szavak legtöbb emberből félelmet, undort és rémületet váltanak ki. Persze a méheket, a pillangókat és a katicabogarat kedveljük.

Dr. Vásárhelyi Tamás, a Természettudományi Múzeum nyugalmazott főigazgatóhelyettese manapság rovarszállókat épít és nem mellesleg egy tanítványával ő találta ki a beporzók napját. A rovarok jelentőségéről kérdeztük.

– Az ökoszisztéma-szolgáltatások közül a beporzás az a folyamat, amelyen keresztül talán a legegyszerűbb megérteni bizonyos élőlények jelentőségét – kezdi mondandóját Vásárhelyi Tamás. – Az emberhez méltó létezésben a beporzó rovaroknak óriási szerepe van. Az emberiség által termesztett növényeknek mintegy 75 százaléka, az élelmiszerként használt növényeknek több mint az egyharmada nem létezhetne vagy nem teremne a rovarok beporzó munkája nélkül. Például a csoki alapanyagául szolgáló kakaóhoz a beporzást végző törpeszúnyogok is kellenek. A banán és a vanília nem teremne a beporzó trópusi denevérfajok nélkül. Ha a hazai viszonyokat nézzük, például az alma, a körte, a cseresznye, a meggy, a szilva, az eper, az őszi- és a kajszibarack és a bogyósok nagy része, de a tök, az uborka sem létezne a beporzók hiányában. Nem tudnánk vetni retket, salátát, sárgarépát sem, ha nem lenne vetőmagunk, amihez a rovarbeporzás szükséges. A fűszernövényeinkkel hasonló a helyzet.

– A földkerekségen a beporzást a szél mellett leginkább emlősök, madarak, puhatestűek és rovarok végzik. – tudjuk meg dr. Vásárhelyi Tamástól. – Az emlősök közül elsősorban a trópusokon élő denevérek, a madarak közül a kolibrik és a nektármadarak, bizonyos esetekben meztelencsigák vesznek részt a virágpor terjesztésében. A rovaroknak, ezen belül a méhféléknek van a legnagyobb szerepe. Vannak olyan növények, mint a mák, amelynek beporzásában a szél, a rovarok, sőt az önbeporzás is szerepet játszik. Számos példa van arra, hogy bizonyos növényfajokat csak speciális képességekkel rendelkező állatfajok tudnak beporozni. Például a paradicsom portokja csak a poszméhek döngicsélése, azaz a szárnyak által a levegőben keltett rezgések hatására nyílik ki.

A trópusokon találtak egy olyan növénycsoportot, melyet csak három kolibri faj tud beporozni. Ezeknek olyan a csőrük, hogy a görbe virágkehely aljára le tudnak nyúlni, a nektárért. A virág érzékeli a csőrnek a böködését és ez megnyitja a lehetőséget arra, hogy a bibére került pollen elvégezze a megtermékenyítést. Ha nincs ez a böködés hiába kerül oda a virágpor. Ezt a különleges stimulust a tudományos szakcikkben is a petting kifejezéssel illették.

– Magyarországon a szél mellett a rovarvilág a legjelentősebb beporzó – folytatja Vásárhelyi Tamás. – Azok a rovarok, melyek nektárral vagy virágporral táplálkoznak, szinte mind potenciális beporzók. A hártyásszárnyúakon belül nemcsak a méhfélék, hanem például a fürkész darazsak is ilyenek. A pillangók és a molyok szintén nagyon fontos beporzók. A robusztus rózsabogár, a bundásbogár, a darázscincérek, a lágybogarak, a marókák mellett sok más olyan apró bogár van, amelyek nagyon szeretnek a virágokban sütkérezni és hordják a virágport szorgalmasan. De a poloskák, a tripszek, a növénytetvek között is sok a beporzó.

– Német szerzőktől 2017- ben jelent meg egy tanulmány arról, hogy 63 kisebb természetvédelmi területen végeztek 27 éven keresztül gyűjtést standard módszerrel. Ez alatt az idő alatt háromnegyedével csökkent az egy nap alatt fogható rovarok mennyisége. Ezzel új lendületet vett azoknak a tudományos cikkeknek a sora, amelyek a rovarvilág pusztulására keresik a magyarázatot. Az okok között első helyen az élőhelyek eltűnése, átalakulása, a második helyen a biológiai okok, elsősorban a behurcolt invazív növény- és állatfajok hatása szerepel.

A harmadik fő ok a szenynyeződések, melybe a rovarölő vegyszerek is beletartoznak. A negyedik helyen van a globális klímaváltozás hatása. A megjelent tanulmányok azt írják, hogy 1-2-2,5 százalékkal csökken évente a rovarok mennyisége a földön.

Az ökoszisztéma-szolgáltatások közül a beporzás áll hozzánk talán a legközelebb, de legalább ilyen fontos a lebontó szervezetek munkája. A lehullott avarnak, ágaknak, kiszáradt fáknak a feldolgozása, az ürüléknek a felaprítása és mélybe hordása, a dögöknek, a tetemeknek a feldarabolása, a vizekben a rengeteg szerves törmeléknek a feldolgozása a rovarvilág közreműködésével történik. Ugróvillások és más ízeltlábúak tömege nélkül nem lenne talaj sem. Ezek az ökoszisztéma-szolgáltatások mind sérülnek, ha a rovarvilág egésze sérül.

– Ha valaki csak egy méhecskebölcsőt csinál egy nádcsomóból vagy kifúrt fadarabból, azzal már valamilyen beporzónak segít. Mégpedig nagyon kedves és nem támadó kedvű beporzónak. De a rovarszállóban mindenféle olyan zug van, ahová el tudnak bújni a rovarok vagy akár a pókok is. A rovarszállók létesítésén keresztül az emberek megértik, hogy a méhecskéken és a pillangókon kívül más rovarokra is oda kell figyelnünk. Idén márciusban már sokan tapasztalták meg azt az örömet, amit a tavaly készített, kifúrt fadarab lyukaiból kikelő, apró, bundás faliméhek látványa jelent – zárja szavait Vásárhelyi Tamás.

Kiemelt képünkön: tavaly a Savaria Múzeumban is megnyitották a Rovar hotelt. Előtte dr. Vig Károly és Horváth Kende