Ellenszegült, fenyegetett és rongált az elítélt a szombathelyi börtönben

A vádirat szerint 2020. február 24-én a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézetben a jogerős szabadságvesztés büntetését töltő B. D. vádlott rendkívüli pszichológusi meghallgatását végezték, melynek során a vádlott agresszív magatartást tanúsított. Emiatt a körletfelügyelői feladatokat ellátó bv. őrmester sértett felszólította a vádlottat, hogy lépjen vissza a zárkába, azért, hogy a zárka biztonsági rácsát be tudja zárni.

A vádlott ennek eleget is tett, azonban amikor a sértett a rácsot kulccsal is be akarta zárni, ennek megakadályozása érdekében a vádlott a rácsot megragadta és két kézzel kifelé nyomta. Mindeközben a vádlott a sértettet azzal fenyegette meg, hogy megöli, továbbá több alkalommal az arcán le is köpte, illetve a jobb kezével a sértett feje felé ütött a rácson keresztül. Az ütés elől a sértett elhajolt, így az nem találta el. A vádlott ezt követően a sértett csuklóját is megragadta, és a karját berántotta a rácson.

A sértett folyamatosan próbálta a biztonsági rácsot bezárni, azonban a vádlott aktív ellenszegülő magatartása miatt ez nem sikerült, ezért a rácsot kinyitva a vádlottat belökte a zárkába, testi kényszer alkalmazásával megpróbálta megbilincselni, ez azonban a vádlott ellenszegülése miatt nem sikerült, így az intézkedést félbehagyta, bezárta a zárkaajtót és segítséget kért. A helyszínre érkező felügyelőket a vádlott egyik kezében egy grafit ceruzával, másik kezében egy fém kanállal azzal fenyegette, hogy „aki bejön a zárkába, azt megöli”. A kezében tartott tárgyakat a vádlott felszólításra letette, majd bilincselés után az egészségügyi épületbe kísérték.

A vizsgálata során – azért, hogy az egészségügyi ellátást megakadályozza – a vádlott ismét agresszívvé vált, az időközben megjelenő vezető reintegrációs tiszt sértettet azzal fenyegette meg, hogy szabadulását követően megöli és rágyújtja a családjára a házát.

A sértettnek a bántalmazása következtében 8 napon belül gyógyuló könnyű sérülései kelezkeztek, az alkarján felületes hámsérülés, könyékízületén zúzódás alakult ki.

A vádlott erőszakkal és fenyegetéssel a sértetteket jogszerű eljárásukban akadályozta.

Mindezek túl a vádlott szintén 2020 februárjában a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet zárkájában az ablakból a csavarokat ismeretlen módon, az ablakkeret megrongálásával eltávolította, melynek következtében az ablak üvege kiesett és összetört, a jobb oldali ablak üvegének sarkát pedig ismeretlen módon beütötte, 2020 májusában pedig zárkájában a WC ajtót kézzel letörte.

A hétfői tárgyaláson a bíróság tanúként meghallgatta az esettel kapcsolatba hozható büntetés-végrehajtási alkalmazottakat. Ezenkívül ismertették a vádlott mentális állapotáról készült szakértői véleményt, és többször is megtekintették az esetről készült kamerafelvételt. A vádlott elismerte agresszív viselkedését, de végig tagadta, hogy fizikai erőszakot is elkövetett volna. A tanúk állították, hogy a vádlott a rácson keresztül megragadta a körletfelügyelő karját és berántotta. A kamera felvétele ezt nem támasztotta alá. A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy ez utóbbi momentum nem nyert kétséget kizáróan bizonyítást.

Ennek ellenére a bíróság B. D. vádlottat bűnösnek találta a hivatalos személy elleni erőszak vádjában, mert a vádlott a vele szemben intézkedni próbáló bv. alkalmazottakat erőszakkal és fenyegetéssel, jogszerű eljárásukban akadályozta. Mivel szakértői állásfoglalás is megállapította, hogy a vádlott kóros elmeállapota is közrejátszhatott az elkövetett cselekményekben, a halmazati büntetésként kiszabható maximális 9,5 év helyett 3 év fegyházban letöltendő szabadságvesztést állapított meg.

A bíróság kimondta, hogy az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható. Ezenkívül a vádlott köteles az eljárás során felmerült 208 ezer 245 Ft bűnügyi költséget megfizetni. A legmagasabb kiszabható büntetés 9,5 év volt. Az ügyészség öt év szabadságvesztés kiszabását, a védelem a hivatalos személy elleni erőszak vádja alóli felmentést kérte. A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott kóros elmeállapotát.

Az ítéletet a vádlott és az ügyész is elfogadta, így az jogerőre emelkedett.