Szikrát szórt a korsó – Különleges kísérletet rendeztek Magyarszombatfán – fotók, videó

Az égetés főpróbája volt a júliusi fazekasnapokon bemutatandó attrakciónak. – Húsz éve indult a fazekasnapok Magyarszombatfán. Ez nemcsak helyi, hanem megyei érték is, egyedülálló az egész országban – mondta Albert ­Attila keramikus, akitől az ötlet származik, és aki a barátaival a háza udvarán vitte véghez a kísérletet. – Ahogy tavaly, idén is ez lesz az egyetlen hazai fazekasrendezvény.

Július 8–9-én szakmai nap, 10–11-én tartjuk a vásárt, annak lesz a szombat esti programja ez a fajta égetés, amiben a szakma is megtalálja a kihívást, és a nézőknek is rendkívüli látványt nyújt. Nem maga a redukciós égetés, a raku a kihívás, azt sokan csinálják és magas színvonalon, de ilyen nagy tárgyakat nem égetnek rendezvény keretében, mert ez már rizikós, nagyon a peremén van annak a munkának, amit egy teljesen ad hoc környezetben fel lehet vállalni.

Alkalmi kemencének olajoshordót béleltek ki tűzálló szigetelőanyaggal, az űrtechnikában is használt kaolinazbeszttel. Normál körülmények között egy főleg rezet használó réz-oxidos égetés lenne, amitől a tárgyak egyöntetű zöld színű bevonatot kapnának. Albert Attiláék fojtott redukciós égetést vittek véghez, aminek az a lényege, hogy a kerámiát az égetés csúcshőmérsékletén kiveszik a kemencéből, az oxidációs közegből. A kettévágott hordót szétkapják az ezer fokon, az izzó tárgyat hirtelen leemelik a talapzatról egy vasrúddal, és beteszik redukciós közegbe, ami egy földbe ásott lyuk, kibélelve faforgáccsal.

A tárgyra a kivétel pár másodpercében faforgácsot szórnak, ekkor szép szikrákat szór a leszálló sötétségben, ez a látvány az ajándék a nézőknek a 20. évfordulóra. A gödörben is faforgáccsal temetik be, magas hőmérsékleten végbemenő, oxigén nélküli izzás keletkezik. A redukciós közegben, ahol réz van a felületen, a vörös szín rengeteg árnyalata jön létre, ahol pedig nincs rajta réz-oxid, ott az alapmáz színe alakul ki, ahol semmi nincs rajta, ott fekete lesz. A szombaton este égetett korsó oldalára készült mintázat – telefonkártyával belehúzogatva –, ennek az a funkciója, hogy az éleken és a mélyedésekben más-más módon jöjjenek ki a rezes redukciós színek.

Tudatosan használták a felületet arra, hogy különböző struktúrákat hozzanak létre. – Ez egy játék, ami a szakembert kicsit kimozdítja a komfortzónából – mondta Albert Attila –, ezzel inspiráljuk egymást, és megosztjuk a nagyközönséggel.

Volt még egy előrendezvény három hete, az egész országból jöttek keramikusok, megalkották azokat a nagy méretű tárgyakat, amiket kiégetnek majd a fazekasnapokon. Köztük van egy kakast formázó edény, amit kiállítottak a kemence mellé gyönyörködni, akár vázának is lehetett nézni, de Csuti Tibor keramikus azzal tréfált, hogy „egy fazekas mindent pálinkás­butykosnak készít”.