Veszélyes hulladékot értékesítettek Vas megyei MÉH telepeken

A bíróság ezért az I. r. vádlottat halmazati büntetésként 60 nap elzárásra és 93.446 forint vagyonelkobzásra, a II. r. vádlottat, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 90 nap elzárásra és 439.885 forint vagyonelkobzásra ítélte.

Az I. r. és a II. r. vádlottak 2014. szeptember 9. és 2015. június 22. között, a II. r. a vádlott által, a II. r. vádlott lakóhelyén összegyűjtött és tárolt rossz ólomakkumulátorokat fokozatosan MÉH telepeken értékesítették úgy, hogy a jogosítvánnyal nem rendelkező II. r. vádlott megkérte az I. r. vádlottat, hogy az összegyűjtött ólom akkumulátorokat az általa bérelt járművekkel szállítsák a különböző MÉH telepekre – közölte a Szombathelyi Törvényszék.

Fenti időszakban különböző hulladékátvevő telephelyekre 18 alkalommal, összesen 2688 kg mennyiségű – nem a II. r. vádlott saját háztartásában képződött – ólomakkumulátort szállítottak és értékesítettek. Az I. r. vádlott az egyes alkalmak során 3000 forint készpénzt kapott a II. r. vádlottól a fuvarozásért cserébe, így az I. r. vádlott legalább 54.000 forint vagyoni haszonra tett szert a bűncselekmény elkövetése révén, míg a II. r. vádlott az ólomakkumulátorok értékesítése, így a bűncselekmény elkövetése révén összesen – figyelemmel arra, hogy a MÉH telep a helyszínen a személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összeget fizeti ki – 439.885 forint vagyoni haszonra tett szert.

Az I. r. vádlott és egy másik terhelt társa 2016. március 18-át megelőzően, pontosabban meg nem határozható időben, ismeretlen helyről közösen összegyűjtött háztartási fémhulladékot, és 140 kg – nem a terheltek háztartásában képződött – ólomakkumulátort 2016. március 18-án egy MÉH telepre szállítottak az I. r. vádlott által vezetett, az elkövetéskor a terhelt társ birtokában volt tehergépkocsival, és a fémhulladékok közül az ólomakkumulátorokat 25.900 forintért értékesítették, amely összeget elosztották egymás között. Az I. r. vádlott és terhelt társa a bűncselekmény elkövetése révén – figyelemmel arra, hogy a MÉH telep a helyszínen a személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összeget fizeti ki – közösen 24.929 forint, annak elosztását követően külön-külön 12.464 – 12.464 forint vagyoni haszonra tettek szert. Az I. r. vádlott a terhelt társával az előző közös elkövetésen kívül, 2016. március 24. és 2016. április 1. között, ismeretlen helyről összegyűjtött, és egy MÉH telephelyre szállított több háztartási fémhulladék mellett 3 alkalommal, összesen 190 kg – nem a háztartásában képződött – ólomakkumulátort, amely akkumulátorokért összesen – figyelemmel arra, hogy a méhtelep a helyszínen a személyi jövedelemadó levonása után fennmaradó összeget fizeti ki – 29.982 forintot kapott a MÉH teleptől, a bűncselekmény elkövetése révén ekkora vagyoni haszonra tett szert.

Az I. r. és II. r. vádlottak 2019. február 6-át megelőzően, pontosabban meg nem határozható időpontban, a II. r. vádlott által összegyűjtött, és II. r. vádlott lakóhelyén tárolt – nem a II. r. vádlott háztartásában képződött – ólomakkumulátorokat elszállították értékesítés céljából 2019. február 6-án egy MÉH telepre oly módon, hogy a jogosítvánnyal nem rendelkező II. r. vádlott kérésének megfelelően az I. r. vádlott vezette a szállításhoz használt gépjárművet. A telephelyre érve a vádlottak beálltak a mérlegre, azonban mérlegjegy és bevételi jegy kiállítására már nem került sor, mivel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járőrei őket a helyszínen ellenőrzés alá vonták, és értesítették a rendőrséget, a vádlottak által szállított 6 db, összesen 281 kg ólomakkumulátor pedig lefoglalták a MÉH telepen.

A vádlottak által gyűjtött, tárolt, szállított és hasznosított ólomakkumulátorok veszélyes anyagot tartalmaznak, ezért alkalmasak az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére. A vádlottak az ólomakkumulátorokkal hulladékgazdálkodási tevékenységet végeztek. A vádlottak a veszélyes – és nem háztartási hulladéknak minősülő – hulladékok belföldi gyűjtéséhez, hasznosításához (kezeléséhez), és szállításához, mint hulladékgazdálkodási tevékenységekhez, nem rendelkeztek környezetvédelmi hatósági engedéllyel. Az I. r. vádlott a bűncselekmények elkövetése révén összesen 93.446 forint, míg a II. r. vádlott összesen 439.885 forint vagyoni haszonra tett szert.

Az I. r. vádlott a telephelyeken történő értékesítése során, összesen 18 alkalommal, a II. r. vádlott rábírására, a bevételi, illetve mérlegjegyeken valótlanul azt nyilatkozta, hogy a leadott ólomakkumulátorok az ő tulajdonát képezik, majd a bevételi és mérlegjegyeket a telephely munkatársainak átadta, az a cégek könyvelésébe bekerült, így azokat felhasználta, tudva azok valótlan tartalmáról. Az ólomakkumulátorok adásvétele során így az I. r. vádlott hamis magánokiratokat használt fel tulajdonjogának igazolására. A II. r. vádlott tudomással bírt arról, hogy az I. r. vádlott a valótlan tartalmú okiratokat felhasználja az akkumulátorok értékesítése során, s azok a cégek könyvelési iratai közé kerülnek.

Az ítélet nem jogerős, mert a vádlottak és védőik enyhébb – szabadságelvonással nem járó – büntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentettek be.