Elhunyt Szabó Géza

Szabó Géza 1934. február 24-én született a Hajdú-Bihar megyei Derecskén. Egyetemi tanulmányit Debrecenben végezte, ahol nagy hatást gyakorolt rá az ún. Csűry-iskola szellemisége. A tudományos munka rejtelmeibe egyetemi évei alatt méltán híres professzorai – többek között Papp István és Kálmán Béla – avatták be. Felsőbb éves hallgatóként tanszéki demonstrátori feladatokat is ellátott, bekapcsolódott az ottani dialektológiai kutatóműhely munkájába.

1964-ben váltotta fel a békéscsabai középiskolai tanári katedrát a Pécsi Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének oktatói állására. 1968-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett. 1969-től három éven keresztül tudományos ösztöndíjas aspiránsként Benkő Loránd vezetésével az ELTE I. számú Magyar Nyelvészeti Tanszékén volt lehetősége felkészülni a kandidátusi fokozat megszerzésére. 1972-től a pozsonyi Komensky Egyetemen államközi szerződés keretében vendégtanári teendőket látott el. Egy évvel később a Vas megyei születésű nyelvész, Imre Samu javaslatára elvállalta Szombathelyen az akkortájt a vasi megyeszékhelyen életre hívott tanárképzés Magyar Nyelvészeti Tanszékének megszervezését.

Szabó Géza tanár úr tudományos pályájának maradandó értékein túl elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy hazai és nemzetközi viszonylatban ismertté vált a szombathelyi dialektológiai műhely. A szombathelyi tanszéket 1999-ig eleinte docensként, majd főiskolai tanárként vezette. 2004-es nyugalomba vonulásáig magyartanárjelöltek sokaságát készítette fel a pályára, tudósként tanszéke számos nyelvészének munkásságát segítette kibontakozni.

Nyugodjék békességben.

Vörös Ferenc

tanszékvezető

ELTE BDPK

Magyar Nyelvészeti Tanszék