A nagy termékteszt – Ausztriában és Magyarországon is kapható terméket hasonlítottunk össze

Évek óta téma, hogy a csomagolás és a gyártó alapján hiába tűnik ugyanannak egy Magyarországon és egy külföldön megvásárolt termék, nem egészen ugyanaz az összetételük. Élelmiszerek esetében más az ízük is, jellemzően természetesen jobb. Bár ezt sokan és sokáig tagadták, nemrégiben kiderült, valóban vannak eltérések. A közelmúltban zárult le a Nébih hároméves projektje, melynek egyik fő célja az élelmiszerek kettős minőségének vizsgálata, a jelenséggel kapcsolatos minél sokrétűbb tapasztalatok gyűjtése volt.

A kutatás során három ország – Ausztria, Magyarország és Németország – üzleteiben beszerzett 78 terméktrió és 39 -duó, összesen 117 termék összehasonlítását végezték el, amelyek mintegy ötöde kereskedelmi, saját márkás termék volt. Lényeges eltérés a vizsgált termékek 25,6 százalékánál igazolódott. A kutatás azt is megerősítette, hogy az eltérések különböző okokra és körülményekre vezethetők vissza. Fakadhatnak például az eltérő nemzeti szabályozásból, helyi alapanyagok felhasználásából, eltérő gyártási körülményekből. Sok esetben hivatkoztak a vállalkozások a fogyasztói preferenciára és ízlésre is az eltérések okának indoklásaként.

Speciális kategóriát alkotnak a saját márkás termékek, amelyekre különösen jellemző, hogy az adott ország igényeinek megfelelően készülnek. A fő kérdés a jövőre nézve az, hogy mindezeket számításba véve mely eltérések lehetnek jogszerűek, illetve szükségszerűek, és azokról hogyan lehet korrekt módon tájékoztatni a fogyasztókat.

Mi is elvégeztünk egy termék-összehasonlítást

A feltüntetett összetevők összevetése mellett pusztán szubjektív benyomásainkra hagyatkoztunk, laborban nem végeztettünk vizsgálatot. Igyekeztünk széles termékpalettából meríteni, amelyben édesség, üdítő, sajtkrém, müzli, de naptej és macskaeledel is szerepelt. Több termék – akárcsak a né­bihes tesztben – saját márkás, és ahogyan ott sem neveznek meg konkrét márkákat, mi sem áruljuk el, hogy pontosan milyen árukat hasonlítottunk össze.

Az általunk vizsgált drogériában vásárolt saját márkás naptej összetevője a leírás alapján itt is és a határon túl is ugyanaz, illata, állaga szintén megegyezett mindkét fényvédő krém esetében. Nem égtünk le sem ettől, sem attól, innentől kezdve a választást egyetlen dolog befolyásolja, az ár, és az a helyzet, hogy az ausztriai boltban vásárolt még a magas euróárfolyam mellett is olcsóbb. A macskaeledel esetében a tesztet Micire, a hétéves kandúrra bíztuk. Jól láthatóan nem tett különbséget a két zacskó tartalma között, sőt abban a hitben volt, hogy ugyanazt kapta egyik és másik nap is, a csomagolás tanúsága szerint egyébként nem is volt különbség. Leszámítva az árát, ugyanis Ausztriában alapból annyi, mint nálunk leakciózva.

Kóstolás

Ezt követően jöhetett az izgalmasabb része a tesztnek, amikor már kóstolásra is sor került. Itt egy nagyon egyszerű módszert választottunk. A szerzőt leszámítva senki nem tudta, hogy a mogyorókrémes kenyér, a müzli, a sajtkrém, a csokoládé vagy éppen az üdítő melyik országból való, az első benyomás számított. A sajt­krém esetében minden ugyanaz volt, a beltartalmi érték és a csomagolás is, tesztelőink sem fedeztek fel különbséget. Ugyanígy a müzli esetében sem tudott értékelhető különbséget egyetlen tesztelő sem mondani, és az összetevőkből kiindulva, amelyek megegyeztek, ez nem is volt meglepő.

A mogyorókrémet akárhol vásárolja is az ember, ugyanazt kapja, mégis egy tesztelőt leszámítva mindenki a magyart érezte finomabbnak, krémesebbnek. A vizsgált üdítő esetében az osztrák változat az összetevők alapján egészségesebbnek tűnt, mivel az száz milliliterenként 0,6 grammal kevesebb cukrot tartalmaz, így egy pohár magyar kóla 31 százalék, míg egy pohár osztrák kóla 29 százalék cukrot tartalmaz. Tesztelőink – egy kivétellel, aki épp fordítva gondolta ugyanezt – mégis az osztrákot érezték édesebbnek és kevésbé finomnak és kissé vízízűnek.

Az egyik legnépszerűbb mogyorós csokoládé esetében az osztrák változat eleve nagyobb volt (150g), mint magyar társa (100g), és általában véve is mindenből több volt benne. Mogyoróból az osztrák csoki 16 százalékot – miközben a magyar mindössze 9 százalékot – tartalmazott, de zsírosabb volt, több fehérjét, rostot, cukrot és sót is tartalmazott, mint a nálunk kapható. A meglepő az volt – ismét az egyetlen kivételt leszámítva –, hogy mindenki a magyar csokit tartotta finomabbnak, lágyabbnak, és a csaknem feleannyi mogyoró sem tűnt fel senkinek. Ez utóbbi termékek ráadásul mind olcsóbbak itthon, mint odaát.