Magas rangú állami elismerésben részesült a szombathelyi közlekedésszervező mérnök

Fő téri irodájában találkoztunk. – Egy ilyen díj átvétele számvetés is, az ember végiggondolja, hogy valóban rászolgált-e az elismerésre. De egyúttal meg is erősít abban, hogy dolgozni kell, mert tennivaló van bőven. Persze átjár az öröm és a büszkeség is, a díj átvétele ünnep volt az életemben.

Kinga pécsi születésű, férjével az egyetem elvégzése után döntöttek úgy, hogy Szombathelyen telepednek le. Szerencsésnek tartja magát, mert olyan munkája van, amelyben mindig meg tud újulni, ráadásul a köz érdekeit is szolgálja. – Pécsett a Nagy Lajos Gimnáziumba jártam, eredetileg pedagógus pályára készültem, matematika–fizika szakra. Sőt, szóba került a zenei vonal is, de erről viszonylag hamar lemondtam. Végül mérnök édesapám indíttatására választottam az építőmérnöki szakot, amelyet akkoriban kultúrmérnöknek hívtak. A Budapesti Műszaki Egyetemen ismerkedtünk meg a férjemmel, egy tankörbe jártunk. Ő szombathelyi, ezért az egyetem elvégzése után úgy határoztunk, hogy itt építjük fel az életünket. Én a közút felé orientálódtam, a férjem a vasút felé.

A 80-as évek közepén Kinga első nagy feladata az volt, hogy különböző csomópont­típusokat kellett rajzolnia Zala megye területén. Ezután készült el két komoly munkája, amelyre ma is büszke. Szombathelyen, a Hunyadi út–Szőllős utcai körforgalom volt az első, majd jött a körmendi 8-as és 86-os főutak körforgalmának kiépítése. Az egyedi – piskóta alakú – jánosházi körforgalmú csomópont is Kinga nevéhez fűződik, megépítésével megszűntek a torlódások és szinte balesetmentessé vált itt a közlekedés. – Mindig fontosnak tartottam az egyeztetéseket, a szakmai partnerséget. A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság baleset-megelőzési bizottságának szakértője, tanácsadója lettem, de az önkormányzatokkal és egyéb hatóságokkal is nagyon jó – sok esetben napi – a kapcsolatom.

Kinga 2006-ban távozott első munkahelyéről, a közútkezelőtől. A tervezést ugyan folytatta, de már a kivitelezés területén is dolgozott. Részese volt egyebek között a szombathelyi és a kőszegi Fő tér átépítésének, a Berzsenyi tér és környéke felújításának. – 2007-ben a Közlekedéstudományi Intézet profilt bővített. Ekkor jött egy újabb váltás, én lettem az Északnyugat-Magyarországi Közlekedésszervező Iroda vezetője. Négy megye területén – Vasban, Zalában, Győr-Moson-Sopronban és Veszprém megyében – dolgozunk, jelenleg hat fővel. Négy területi iroda van az országban, az ötödik a budapesti közlekedési központ. Főként a közösségi közlekedés átalakításával és menetrendi kérdésekkel foglalkozunk. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy összhangba hozzuk a szolgáltatók és az utasok érdekeit. Praktikus közlekedési struktúrák kidolgozása a célunk, ehhez megfelelő előkészítés és széles körű társadalmi párbeszéd, részünkről pedig szakértelem szükséges.

Kingát többször csábították Budapestre, de mindig itt maradt. Bár a főváros közlekedése világszínvonalú, van benne kihívás, de az itteni feladatok is bőven kínálnak lehetőséget. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: a zöld területek megőrzése a megfelelő és a használókat maximálisan kielégítő közlekedési struktúra kiépítése mellett, a parkolási problémák hatékony megoldása vagy a szombathelyi intermodális csomópont kialakítása. A kitüntetett mérnök sza­badidejében is aktív.

– Az éneklés gyerekkoromtól része az életemnek. Tagja vagyok az Erkel kórusnak és a Vivace kamarazenekarnak. Jó pár éve vettem elő a megporosodott hegedűmet, szükségét éreztem, mert a zene boldoggá tesz. Két lányom van és négy unokám. Így teljes az életem. Nehéz beosztani, de azért igyekszem mindenhol megfelelni.